Habár Leningrád lakossága éhezett az ostrom alatt, az állatkert lakói közül egyet sem ettek meg
2020. június 11. 09:59 Múlt-kor
Habár gyakran a háborúk első áldozatai között vannak az olyan luxusnak tekintett intézmények, mint az állatkertek, a leningrádi állatkert lakóinak többsége – már amelyeket nem evakuálták a város körülzárása előtt – túlélte a csaknem két és fél évig tartó ostromot.
Korábban
Az embertelen ostrom túlélői
Leningrád 872 napon át tartó ostromának egyik legelső áldozatát Bettynek hívták. 1911 óta élt a városban, amelyet akkor még Szentpétervárnak hívtak, és már akkor az egyik legismertebb lakosa volt. 1941. szeptember 8-án – egy nappal az ostrom tényleges kezdete előtt – német bombák hullottak otthonára, amely ráomlott.
A romok túl nehezek voltak ahhoz, hogy arrébb lehessen őket mozdítani, így Betty utolsó perceit a fájdalomtól és ijedtségtől áthatva, kiáltozva töltötte. Miután meghalt, feldarabolt testét eltemették ott, ahol 50 évének nagy részében élt. Itt élte át a cári Oroszország összeomlását és a Szovjetunió létrejöttét, amelynek elpusztításához igen közel jártak a náci seregek.
Betty ázsiai elefánt volt, egyike a leningrádi állatkert számos állatának, amelyek szenvedtek a város több éven át tartó ostroma – a történelem egyik legpusztítóbb városi harca – során.
Betty halálának napja jelezte a borzalmas türelemjáték kezdetét. A német bombák nem csupán megfosztották egyik legnépszerűbb lakójától a várost, de elpusztítottak egy raktárat a Zabalkanszkij sugárúton, ahol a város liszt- és cukorkészletének nagy részét tárolták.
A háború eleje óta igen szűkre szabott napi élelmiszer-fejadagok tovább zsugorodtak – az ősz végére a felnőtt munkásoknak 500 gramm kenyér járt, míg a gyermekeknek és az időseknek nem egészen 250.
A lisztet egyre inkább fűrészporral és más ehetetlen anyagokkal helyettesítették, a leningrádiak pedig a petróleumtól és a tőzegtől házi kedvenceikig és – néhány esetben – az emberi húsig mindennel igyekeztek kiegészíteni szűkös étrendjüket.
Mindezt figyelembe véve valódi csodának tűnik, hogy Betty és állatkerti lakótársai közül egyetlen sem került senkinek az asztalára az ostrom során. Túlélésük főként gondozóik találékonyságának és agyafúrtságának volt köszönhető.
A legritkább állatok egyharmadát – köztük a párducokat, a jegesmedvéket, de még egy orrszarvút is – a távoli Kazanyba evakuálták, még mielőtt a várost körülzárták volna a németek és szövetségeseik.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
