Habár az összes bombázó odaveszett, sikeres volt az amerikaiak vakmerő akciója Japánban
2020. október 24. 08:34 Múlt-kor
Pearl Harbort követően a külső szemlélőnek könnyen az a benyomása támadhatott, hogy a szövetséges hatalmak napja leáldozott a Csendes-óceánon, és egy új hatalom, a felkelő Nap országa veszi át a helyüket. A folyamatos visszavonulások, és a Japánnal szemben elveszített csaták után az amerikaiak moráljára ráfért egy olyan siker, amellyel átvészelhették azt az időszakot, amely a háború fordulópontjáig eltelt. Ekkor született meg a Tokió-rajtaütés, vagy közismertebb nevén a Doolittle-rajtaütés terve.
Korábban
A tervezőasztalon
A visszaemlékezések szerint a merész ötlet először Francis Low sorhajókapitány fejéből pattant ki, aki Ernest J. King tengernagy törzsében szolgált, és tengeralattjáró-elhárítással foglalkozott. Egy norfolki tengerészeti hadgyakorlatot figyelve azonban felmerült benne az az ötlet, hogy mi lenne, ha a hadsereg bombázói is fel tudnának szállni egy anyahajóról.
A tengerészetnél ugyanis addig csak rövid hatótávolságú bombázók szolgáltak. Amennyiben a hadsereg gépei felszállhatnának egy anyahajóról, megoldódna az a probléma, hogy az őket szállító méregdrága anyahajót veszélynek tennék ki.
Amikor King meghallotta az ötletet, utasításba adta, hogy dolgozzanak ki egy tervet, mivel Roosevelt elnök már régóta szorgalmazta azt, hogy valahogy támadást kell indítani a japán szigetek ellen. Végül a feladat James (vagy ahogy nevezték, Jimmy) Doolittle-höz, az Egyesült Államok egyik leghíresebb pilótájához jutott, aki számos rekord megdöntője, emellett pedig képzett repülőmérnök volt.
Doolittle eredeti terve úgy nézett ki, hogy a hadsereg bombázói, megfelelő mennyiségű extra üzemanyagtartállyal felszerelve, egy anyahajóról emelkednek fel, majd a küldetésük után Vlagyivosztokban érnek földet.
Ahhoz azonban, hogy fel tudjanak szállni egy anyahajóról, meg kellett szabadulniuk minden plusz súlytól. Ráadásul a szovjetek nem engedélyezték a leszállást az orosz reptereken, mert ekkoriban élet-halál harcot vívtak a Harmadik Birodalommal az európai fronton, és aláírtak Japánnal egy megnemtámadási szerződést, hogy ne kényszerüljenek kétfrontos háborúra.
A tervet így módosítani kellett. Az amerikaiak végül Csang Kaj-sekhez fordultak, aki a Kínai Köztársaság vezetőjeként maga is háborúban állt Japánnal. Bár némi vonakodás után, de végül rábólintott a tervre, és rendelkezésre bocsátotta a szükséges reptereket, amelyek Sanghajtól 320 km-re délkeletre voltak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.