Fizikusok oldották meg a híres csók egyik rejtélyét

 „Láttam egy rohanó tengerészt, aki az útjába eső összes nőt megragadta, nagymamát, vékonyat, teltebbet, nem számított, ki volt az. Vele futottam, megállás nélkül fotóztam, ám egyik pozíció sem tetszett igazán, aztán a szemem sarkából láttam, hogy valami fehér villan – eljött a tökéletes pillanat: a tengerészgyalogos megragadott egy nővért és megcsókolta” - emlékezett vissza Alfred Eisenstaedt. A Life fotósának leghíresebb képét New Yorkban, a Times Square-en sikerült lencsevégre kapnia 1945. augusztus 14-én, a Japán feletti győzelem napján (V-J Day), amikor Truman elnök 19:03-kor bejelentette a háború végét.

A történelem talán leghíresebb nyelves puszijáról készült fénykép a világ szinte összes újságját bejárta, azt azonban kevesen tudják, hogy az örömittas matróz a téren lévő hölgyek nagy részét megpróbálta megcsókolni, s az Eisenstaedt fényképén látható nővér a kattintás után állítólag meg is pofozta a békétől megrészegedő tengerészt.

Néhány évtizeddel később több egykori matróz is jelentkezett, hogy ők láthatók a képen. George Mendonsa például azt állította, hogy biztosan ő van a fotón, bár nem emlékszik a részletekre, mert annyira felöntött a garatra. 2007-ben egy törvényszéki szakértői vizsgálat megállapította, hogy az arcberendezés alapján a tavaly márciusban elhunyt Glenn McDuffie látható a képen.

2010-ben, a kép készítésének 65. évfordulóján a New York Timesnak nyilatkozó Gloria Bullard, egykori ápolónő - aki egy másik, kevésbé ikonikus, de híres kép, Victor Jorgensen szintén aznap készült fotójának hátterében tűnt fel, és tanúja volt a csóknak - elmondása szerint még este hét előtt került sor a híres csókra. Aznap még vonattal hazament a Connecticut állambeli New Canaan-i otthonába, és az estét már ott töltötte, így számítása szerint, ha valóban 19.03 utáni percekben csattant el a csók, akkor ő azt már nem láthatta volna, hiszen épp a vonaton ült.

A híres csókot az Eisenstaedt-fotóhoz képest egy kissé más szögből ábrázoló Victor Jorgensen-kép jobb felső sarkában az egyik épületen egy másik háztömb árnyéka vehető észre. Ebből kiindulva a Texasi Állami Egyetem munkatársai, Donald Olson, Steven Kawaler (asztrofizikus) és Russel Doescher (csillagász) megpróbálták meghatározni a kép készítésének percre pontos idejét. Olson realizálta, hogy a megjelenő árnyék a Hotel Astor tetejére szerelt, egyedi formájú jel. Miután elkészítették a szimbólum pontos mását, az árnyékából kiszámították, hogy a Nap az azimut gyűrűn 270 fokon állt (az azimut egy tárgy iránya az égen), ami - beleszámítva, hogy esemény földrajzi elhelyezkedését, New York tengerszintfeletti magasságát stb. - azt jelenti, hogy 17.51-kor kattant a fényképezőgép és csattant el a csók, tehát a trumani bejelentés előtt egy órával és 12 perccel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe