Évtizedekkel megelőzte korát a lágymányosi Konstantinápoly, Buda szórakoztató-negyede

Virtuális séta a dél-budai Bizáncban

A 4,1 négyzetkilométer nagyságú negyedet a nagyközönség leginkább nem a Zenta utcai főbejárat felől, hanem a Fővám, és az Eskü (ma Március 15.-e) térről menetrendszerűen közlekedő hajókkal közelítette meg. A hajókázás – luxustól függően – öt, illetve hét krajcárba került a látogatóknak. A vasúti hídhoz közeli kikötőről kiszállva az utasok jobbra fordulva a Nagy Szultána emeletes kávéház szamárhát ívű árkádokkal tagolt dzsámi-szerű minaretes épületét láthatták, balra pedig több kisebb méretű mulatóhely mór stílusú épületét.

A rakpart egész hosszában parkosított, Dunára kifutó virágos teraszokkal és közvilágítással felszerelt terület volt. A kikötővel szemközti tojásdad formájú szigetet egy 10 méter széles oszlopokon nyugvó, 30 magas toronnyal tagolt fahídon lehetett megközelíteni. Itt helyezték el az angol James Pani & Sons cég három pirotechnikai épületét. A szakember a kiállítás fény- és tűzijátékainak színvonalát azzal is növelte, hogy a sziget körül bő 30 méter széles uszályon különböző élőképeket is bemutattatott Magyarország történelméből a Nemzeti Szalon színészeinek közreműködésével.

A millenniumi rendezvény ideje alatt ráadásul a világhírű „tűzszerész” egy három napig tartó, 60 hajóból álló „tengeri ütközeteket” is levezényelt, ahol szó szerint az összes frissen ácsolt hadihajót elsüllyesztette az Aranyszarv-öbölre átkeresztelt tavon.

Persze a Duna holtágán nemcsak hadihajók, varieté, kabaré, prózai és operaelőadásoknak kiképzett színpadi uszályok, illetve piros fezbe öltözött eredeti törökök irányította 83 kaik (gondola) ringatózott, hanem egy Velencétől kölcsönzött színes lampionokkal felszerelt Gallegiante (nagyméretű díszhajó) is, amin 30 fős olasz énekkar adta nap, mint nap a szerenádot a part menti kávéházakban turbékoló pároknak.

A hídon továbbhaladva a látogató a Fényes Portáról elnevezett térre érhetett, amelynek középpontjában a 7570 négyzetméteren elterülő isztambuli Aja Szófia dzsámi pontos díszletmása állt, bár ehhez a tényhez gyorsan hozzá kell tenni, hogy a budai replika anyagi okok és időhiány miatt nem épült fel teljesen. A templom alapkövét mohamedán szertartás mellett 1896. június 1-én helyeztette el Somossy. (A díszlet dzsámi helyén ma a Schönherz Zoltán Kollégium áll.)

A tértől balra a tó ívét követve az úgynevezett Korzó húzódott, amit kávéházak, éttermek, fogadók, a Nagy Zenepavilon, valamint a holland Frascati színház hatalmas épülettömbje tett változatossá, amelynek színpada ekkor Budapest legnagyobbja volt. (Ma az Infopark „A” és „B” irodatömbje áll a helyén.) A Fényes Porta tér jobb oldalát a minaretekkel, aranyozott kupolával díszített Nagy Színkör „U” alakú palotája zárta le, amely előtt rendszeresen húzták a talp alá valót Dankó Pista és Hamza Gyuszi cigányzenekarai mellett az olasz tarantellások és a kisázsiai népdalénekesek.

A mesés kelet hangulatát erősítette az Aja Szófia dzsámitól északra kialakított girbe-gurba vonalú Sztambul utca, amelynek bazárjában jósok, misztikus török színházak és vándorkomédiások szórakoztatták a népet. Itt kapott helyett Törökország legnagyobb forgalmat lebonyolító kereskedőjének üzlete is. A Sadullah Levy & V. Souhami cég nemcsak helyben készített keleti iparműveivel, perzsa és szmirnai szőnyegeivel, drága aranyhímzésű borostyántermékeivel csalogatta leendő vásárlóit, hanem a kereskedő a Portával való jó kapcsolata miatt kiállíthatta Mahmud szultán ezüstből vert XVI. századi tábori ágyát, és egy perzsa sah diadalsátrát is.

A tevékkel és a kisázsiai szamarakkal zsúfolt utcácskában működött a Manzutto vendéglő, a Rőderer-féle pezsgőpavilon, a René Gerárd pezsgősátor, Ment Béla kávéháza és eredeti török lányokból verbuvált két hárem is. Ám a Nagymező utcai Orfeumhoz hasonlóan ezek a hölgyek már nem nyújtottak szexuális szolgáltatást az uraknak a Vasárnapi Újság szerint, így bátran elhozhatták ide a családfők nőtagjaikat is.

A Sztambul utca érintette a Galata és a Janicsár teret is. A karcsú minaretekkel, félholdas lobogókkal gazdagított tér egyikén kapott helyet Edison új találmánya, a Cinematograph, illetve az olasz Lapini testvérek szoborkiállítása is, akik a leghírnevesebb olasz szobrászoknak carrarai márványból készült másolatait árusították.

A két tér színpadként is működött: a nyílt színen változó ének- és zeneelőadások és a mutatványok mellett, 1896. augusztus 19-én a Nemzeti Szalon művészei innen kiindulva vonultak körbe díszletváros területén, hogy nagy tarackdurrogtatások közepette felidézzék II. Rákóczi Ferenc eredeti Konstantinápolyba történő megérkezését és nagyvezíri fogadtatását.

1. Betyártanyától az orfeumig
2. Szex, erotika, pompa és gyilkosság
3. A lágymányosi Konstantinápoly
4. Virtuális séta a dél-budai Bizáncban
5. Végjáték: a török áfium

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait