Elevenen sütött meg állatokat a szadista hajlamú spanyol trónörökös, Don Carlos

Növekvő düh

Károly herceget kamaszkorában egyre jobban frusztrálta, hogy édesapja semmilyen komolyabb megbízással nem ruházza fel. II. Fülöp végül Kasztília és Aragónia tanácsában is helyet biztosított neki, a fiút azonban ez még jobban felbőszítette, mivel a pozíciók nem bírtak különösebb hatalommal.

1559-ben a király megígérte neki, hogy rábízza az ekkor spanyol uralom alatt álló Németalföld kormányzását, végül azonban a herceg szadizmusának nyilvánvaló jelei miatt visszakozott, amivel tovább dühítette fiát. Mindazonáltal 1560-ban Kasztília, 1563-ban pedig Aragónia trónjának örökösévé nyilvánították.

1562-ben, szokásos dühkitörései egyike során egy szolgálólányt kergetett a palota folyosóin, amikor leesett a lépcsőn, és életveszélyes fejsérülést szenvedett. Számos orvos próbálkozott, és még Szent Didák (Diego) ereklyéivel is kísérleteztek, életét végül Andreas Vesalius flamand orvos mentette meg koponyalékeléssel.

Felépülését követően Károly viselkedése még kiszámíthatatlanabbá vált, és édesapja kénytelen volt eltávolítani minden hivatalos szerepkörből. Emiatti frusztrációjában a herceg úgy döntött, összeesküvést sző II. Fülöp ellen: felvette a kapcsolatot a németalföldi lázadókkal.

Több alkalommal megpróbált a lázadókhoz szökni különböző rokonai közreműködésével, a legutolsó alkalommal Ausztriai János, V. Károly törvénytelen fia segítségével. Miután János is inkább elárulta Fülöpnek, Károly megkísérelte lelőni (amíg nem figyelt oda, az előkészített fegyvert egy szolga elsütötte, így üres volt), majd puszta kézzel meggyilkolni rokonát.

Don Carlos halála egy 19. századi metszeten

Egyes beszámolók szerint édesapjának is az életére tört, azonban erről bizonyíték vagy pontos információ nem áll rendelkezésre – annyi bizonyos, hogy többször hangoztatta szándékát, hogy megölje a királyt. 1568. január 17-én II. Fülöp és emberei teljes páncélban vonultak a herceg lakosztályára, ahol elvették fegyvereit és letartóztatták.

Mivel öngyilkossággal is fenyegetőzött, lezárt lakosztályán nem lehetett nála evőeszköz sem. Károly eleinte éhségsztrájkba kezdett, azonban rövidesen feladta.

II. Fülöp az egész helyzetet titokban igyekezett tartani, a diplomaták és más uralkodók Károly hollétét firtató kérdéseire kitérő válaszokat adott. A herceg – a legtöbb történész szerint törékeny egészsége folytán – 1568. július 24-én halt meg a fogva tartására szolgáló lakosztályban, azonban sokan hitték úgy, hogy édesapja parancsára megmérgezték. Egyes olvasatok szerint „éhségsztrájkjai” valójában egy szintén mentális hátterű evészavar epizódjai voltak, amelyet kortársai helytelenül értelmeztek.

A hosszú életű II. Fülöp 1598-as halála után negyedik felesége, Ausztriai Anna általi fia, III. Fülöp lépett a spanyol trónra.

1. A belterjesség ára
2. Növekvő düh

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók