Einstein imádta a gombát, és csak koffeinmentes kávét ivott

Einstein második felesége unokatestvére, Elsa Löwenthal volt, aki egyszerűen nem tudta meggyőzni férjét arról, hogy elmenjen fodrászhoz, ezért inkább maga vágta le a haját. Waldow így emlékszik vissza: „Amikor már túl hosszú volt [Einstein] haja, amikor már túl volt egy határon, Elsa ollóval vágta le a haját, amit [a tudós] hajlandó volt elviselni. A professzorfeleség kóros rövidlátó volt, de vágás közben nem tudta a kezében tartani a lornyonját”. Ennek lett az eredménye a tudós védjegyévé váló bozontos frizurája.

A takarékoskodás fontos szerepet játszott a tudós és családja életben. Az Einsteinék háztartását 1927 és 1933 között vezető Waldow az egyik interjúban elmondta, hogy a férfi – jórészt felesége szűkmarkúságának köszönhetően – mindig pénzszűkében volt. Cipőin lyukak éktelenkedtek, és addig viselte a lábbeliket, ameddig csak lehetett. Kedvencei a szandálok voltak.  Nem csoda, hogy princetoni irodájában a következő volt olvasható: „Nem minden megszámlálható, ami számít, és nem minden számít, ami megszámlálható.”

Waldow szinte minden nap tükörtojást vagy rántottát készített reggelire Einsteinnek. A méz is a tudós kedvencei közé tartozott, amelyet vödörrel kellett hozni egy méhésztől. A friss tojást egy idős zsidó úrtól vásárolták, akinél Waldow szerint nem a higiénia volt az elsődleges szempont. Einstein gombával is szerette enni a tojást, olyannyira, hogy a házvezetőnő szerint, ha tehette volna, naponta háromszor is gombát fogyasztott volna.

Korántsem minden ételért volt azonban hasonlóan oda. A steaket például csak akkor ette meg, ha tényleg nagyon jól volt elkészítve, és nem volt véres. Mint mondta: „Nem vagyok én tigris”. Az angol konyháért különösen nem rajongott. 1933-as angliai útjáról többek között a következőt jegyezte fel: „Szörnyű, hogy mindent birkazsírral főznek”. Ha azonban valaki eperrel kínálta, azonnal kenyérre lehetett kenni.  Különösen az általa csak „eperhónak” nevezett tejszínhabbal együtt szerette a gyümölcsöt. A megrögzött pipázó tudós alig fogyasztott alkoholt, és csak koffeinmentes kávét, valamint fekete teát ivott, ellenben rajongott a meglehetősen bizarrul hangzó zellerpuncsért.

Waldow felidézte emellett, hogy Einstein az íróasztala mellett egy – iskolások által is gyakorta használtra emlékeztető – távcsövet is tartott, amellyel a csillagokat kémlelte. A tudós emellett imádott hegedülni, ám túlzás lenne azt állítani, hogy zenészeket megszégyenítő módon játszott volna a hangszeren. Éjszakánként vette elő a hegedűjét, amelyeken a saját improvizációit játszotta. A konyhában hegedült, mivel imádta, ahogy a csempékről visszaverődtek a lejátszott hangok. Egykori tudóstársa, Walter Frierich szerint játéka leginkább egy favágóéra hasonlított.

Einstein ki nem állhatta a társasági eseményeket, amelyek ellen gyakran meglehetősen dühösen ki is kelt. Waldow szerint a tudós gyengéi a nők voltak. A házvezetőnő 21 éves volt, amikor a 48 éves professzor felfogadta.  Waldow számára rendkívül kínos volt, amikor a tudós nem vette magára a fürdőköpenyét, és meglátta meztelenül. Persze lehet, hogy egyszerűen csak szórakozottságból felejtette el magára ölteni a ruhadarabot, de nem kizárt, feledékenysége csak színlelt volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe