Egymás után kétszer is megállította a Japán ellen induló mongolokat az isteni szél

Szigetország a pácban

Miután Kubiláj sokadik alkalommal stabilizálta a mongolok uralmát a Koreai-félsziget felett, a figyelme Japán felé irányult. Szokás szerint nem azzal kezdte, hogy hadsereget szervezett, hanem diplomáciai úton akarta alávetni a japánokat.

A szigetország legfontosabb méltósága ekkoriban is a császár volt, a krizantémtrónon pedig Kamejama (1260 – 1274) ült. Csakhogy a császároknak a hatalma valójában igen formális volt, és bár a személyét nagyon tisztelték, a tényleges hatalom más kezében összpontosult.

Hódzsó Tokimune (1268 – 1284) töltötte be ekkoriban a régens (japánul: sikken) szerepét, és ebben a tisztében lényegében Japán teljhatalmú katonai vezetője volt. Az egyik mentora azonban egy Kínából elmenekült buddhista pap volt, aki elmondta, hogy a mongolok milyen szörnyűségeket követtek el a helyi templomok ellen.

13. századi japán harcosok egy korabeli ábrázoláson

Emellett pedig az első mongol követség elkövette azt a hibát, hogy királynak címezték a japán császárt, márpedig az isteni eredetű uralkodót a mongol nagykán részéről saját maga alá helyezni, és adófizetésre felszólítani, sértés volt. Hódzsó Tokimune azt a stratégiát választotta, hogy válasz nélkül hagyta Kubiláj követeit. Hiába érkeztek mongol, koreai és kínai követségek is, hiába küldte el a nagykán az egyik kegyeltjét, vagy nem kapott választ, vagy a követeit letartóztatták.

Kubiláj kán egy idő után megunta a japánok halogató módszereit, és azután, hogy meghódította a Szung-dinasztia által uralt területeket, megkezdődhetett a Japán elleni első invázió. A mongolok, lovasnomád nép lévén, nem különösebben ismerték a helyi tengereket, ám a koreai és kínai hajósok alkalmazása kiegyenlítette ezt a hátrányt.

Kubiláj kán portréja

Bár a támadást már 1268-ban elkezdték tervezni, a kivitelezés korántsem volt egyszerű, mert hol a Koreai-félsziget lázadói nem tették lehetővé az indulást, hol takarmányhiány lépett fel, és a hajók, valamint a harcosok száma sem bizonyult mindig elegendőnek.

1. Egy világbirodalom felemelkedése
2. Szigetország a pácban
3. Az első invázió
4. A második hullám

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?