Egyik pillanatról a másikra csapott le a történelem leghalálosabb tornádója

Tornádó az USA Oklahoma államában 1999-ben (illusztráció)

A tornádók kialakulásának alapvetően szükséges feltételét a légkör konvektív folyamatai adják, ezért ilyen forgószelek leggyakrabban a szupercelláknak nevezett, forgó feláramlással rendelkező zivatarfelhők környezetében jönnek létre. Ebben a forgó feláramlásban (szakszóval mezociklonban) megfelelő körülmények megléte esetén egy forgó felhőfal alakul ki, amely lefelé kiléphet a felhőből, létrehozva egy tölcsért, az úgynevezett tubát. Amennyiben a tuba eléri a talajt, létrejön a tornádó.

A legtöbb tornádó az Egyesült Államokban és Kanadában, az úgynevezett Tornado Alley (tornádófolyosó) területén alakul ki, de Európában, Dél-Afrikában, Ausztráliában és az indiai szubkontinensen is előfordulnak. Bangladesben jellemzően a monszunidőszak előtti (március és május közötti) és utáni (október-november) hónapokban alakulnak ki olyan viharok, amelyekből tornádó formálódhat, a legtöbb ezek közül is áprilisra esik. Bár a tornádószezon rövidebb, mint Észak-Amerikában, sokszor súlyosabb következményekkel jár: Banglades nem rendelkezik olyan kifinomult előrejelző és védelmi rendszerekkel, mint az Egyesült Államok, valamint az infrastruktúra általános állapota is rosszabb.

EF4-es tornádó tölcsére Kansasban, 2012-ben

1989. áprilisa egész Bangladesben aszályos volt, a manikgandzsi körzetben a szárazság pedig már fél éve tartott. Hussain Muhammad Ershad elnök a hónap végén felszólította az ország népét, hogy imádkozzanak esőért. Alig néhány nappal később a légköri viszonyok változásnak indultak Banglades fölött: a Bengáli-öböl felől meleg és nedves, míg a Himalája irányából hideg, száraz légtömegek áramlottak be. Az aznapra különösen felerősödő, 240 km/h-s sebességet is elérő felső légköri futóáramlat szélnyírása ebben a helyzetben hatalmas szupercellák kialakulásához vezetett. Az egyik ilyen szupercellából ereszkedett alá Daulatpur közelében 18:30 körül egy tornádótölcsér, ami aztán keleti irányba haladt tovább, hamarosan elérve Saturia városát.

A tornádók erejét ma a bennük mérhető szélsebesség alapján a korrigált Fujita-skálán rangsorolják; ezt az értéket a daulatpur–saturiai forgószél esetében 338-418 km/h közé becsülték, ami a skálán a legmagasabb, EF5-ös fokozatnak („hihetetlen pusztítás”) felel meg. (Valójában a skála a tornádó által okozott károkat osztályozza, de ezek szoros összefüggést mutatnak a szél erejével.) A tornádó összesen mintegy 80 kilométer távolságot tett meg, mielőtt eloszlott volna, és összesen 150 km²-nyi területen pusztított. Több mint húsz falun söpört végig, számtalan fát csavart ki tövestől és rengeteg épületet rombolt le: egy hat négyzetkilométernyi területen belül minden lakóépület elpusztult. A Bangladesh Observer egy cikke szerint „a pusztítás olyan teljes volt, hogy semmilyen építmény nem volt látható, csupán néhány fa puszta törzse”.

A daulatpur–saturiai tornádót ma a történelem leghalálosabb tornádójaként tartjuk számon: bár a pontos számok nem ismertek, becslések szerint 1200-1300 ember vesztette életét, és mintegy 12 ezren szenvedtek sérüléseket. Egy helyi lakos leírta a forgószél érkezésének döbbenetes hirtelenségét: „Fekete felhőket láttam gyülekezni az égen, és pillanatokkal később már a házzal együtt mi is repültünk.” Körülbelül 80 ezer helybéli maradt fedél nélkül, a károk 1,5 millió dollárra rúgtak (mai értéken 3,5 millió dollár). Banglades középső részén a vihar után járványok és éhínség harapózott el, a kormány kénytelen volt nemzetközi segítségért folyamodni a helyzet megoldása érdekében. Ugyanebben az időben Dakkától keletre Narsingdi körzetben is pusztított egy tornádó, öt halálos áldozattal és 500 sebesülttel.

A 2013-as brahmanbariai tornádó pusztítása. Ez a forgószél csupán F2-es besorolást kapott. (Wikipedia / Syed Sajidul Islam / CC BY-SA 4.0)

A szakértők akkor és azóta többször is felhívták rá a figyelmet, hogy Banglades földrajzi viszonyai, a korszerűtlen infrastruktúra, valamint a folyamatosan növekvő és mind sűrűbbé váló népesség magukban hordozzák a jövőben bekövetkező hasonló események kockázatát. A 2013-as, 36 emberéletet követelő brahmanbariai tornádó figyelmeztetésük szomorú igazolásául szolgált, de számottevő változás e téren azóta sem következett be.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?