Egy római harcost védelmező Medusza-főre bukkantak Törökországban
2022. október 7. 11:50 Múlt-kor
Egy 1800 éves, Medusza-fejes medál került elő Perrhe ősi városában, a törökország délkeleti részén fekvő Adıyaman tartományban. A bronzmedál a gorgó-fő domborművét ábrázolja, és valószínűleg egy katona kapta bátorsága jutalmául, hogy pajzsán vagy páncélján hordozhassa.
A Medusza-fej az ókorban számos helyen és formában felbukkant (illusztráció) (Wikipedia / Carole Raddato / CC BY-SA 2.0)
Korábban
A Medusza-mítosz legkorábbi változata szárnyas szörnyetegként írja le a lényt, akinek pillantása kővé változtatta a szemlélőt. Az archaikus korból származó első ábrázolásai is látványosan iszonytatóak voltak: kerek arc kidülledő szemekkel, tágra nyitott száj, kinyújtott nyelv, hegyes fogak, agyarak, néha még szakáll is.
Az ábrázolásmód az i. e. 5. században változott meg, ahogy a művészi irányzatok a szimmetriára és az arányok tökéletességére alapuló esztétika irányába tolódtak el. Az archaikus kor groteszk gorgója emberszerűvé és nőiessé vált, a klasszikus kor veszedelmes szépségévé lágyulva.
Az ünnepelt szépségből Athéné átka miatt kígyóhajú szörnyeteggé váló Medusza képe az i. e. 1. században alakult ki, és Ovidius fő műve, a Metamorphoses (Átváltozások) rögzítette végleg a köztudatban.
Ő írja le a gorgóneion, a fegyverzeten vagy páncélon viselt Medusza-fejes medál eredetét is: Athéné a Perszeusz által neki ajándékozott fejet aigiszére (pajzsára) helyezte, hogy megrémítse ellenségeit.
Medusza fejének apotropaikus (bajelhárító) erőt tulajdonítottak, és a gorgóneion számtalan helyen felbukkant a görög-római kultúrában: városfalakon és templomi frízeken, érméken, vésett drágaköveken, bútorokon és kerámiákon, és persze Athéné-ábrázolások páncélzatán. Az isszoszi csatát ábrázoló híres pompeji Nagy Sándor-mozaikon a világhódító mellvértjén is egy gorgó-főt láthatunk.
A Perrhében talált medál a Medusa Rondanini, az i. sz. 1–2. század fordulójáról származó római maszk stílusában készült, ami maga is valószínűleg egy görög eredeti másolata. A gorgó továbbra is félelmetes, bűverejű tekintetével egyenesen előre mered, de itt már szépség és nem szörnyeteg.
A torzszülött lényként hátán viselt szárnyai itt már aprók, szinte csak jelzésértékűen jelennek meg a fej tetején. A fejet borító, tekergőző kígyók immár hullámos hajfürtök, mindössze két hüllő maradt meg, az áll alatt összefonódva.
A tavalyi perrhei ásatás során egy i. sz. 2. századi bronz katonai diploma (diploma militare) darabjai kerültek felszínre. A latin felirat egy bizonyos Calcilius Antiquust jelöl meg tulajdonosaként, aki két évtizedet szolgált katonaként Szíriában, és i. sz. 123-ban Hadrianustól kapta meg a tisztes elbocsátást.
A most talált medál valószínűleg fiatalabb, mint a diploma, de a két fontos katonai ereklye azt sugallja, hogy a környéken sok katona és veterán fordult meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- Máig megoldatlan a Mary Celeste kísértethajó rejtélye
- Dél-Amerikában is fosztogatott Butch Cassidy bandája
- Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
- A pápai tiltás ellenére sokáig töretlen volt a szabadkőművesek népszerűsége
- Máig nem tudni, mi történt a rejtélyes módon eltűnt roanoke-i kolóniával
- Egy letűnt korszak rejtélyes mementói a Húsvét-szigeti moai szobrok
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap