Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája
2020. augusztus 24. 17:54 Múlt-kor
Korábban
A pharoszi világítótorony
Az ókori Alexandria kikötőjébe érkező hajók meglehetősen nehéz feladattal álltak szemben, az igencsak sekély víznek és a felszín alatt rejtőző szikláknak köszönhetően. A Kr. e. 331-ben Nagy Sándor által alapított város azonban a Földközi-tenger egyik legjelentősebb kereskedelmi központja volt, így a veszélyek ellenére sokan hajóztak ide.
A biztonságosabb elérést végül a közeli Pharosz szigetén elhelyezett világítótorony biztosította. A neves görög építész, Knidoszi Szósztratosz tervei alapján az építés I. Ptolemaiosz fáraó idején kezdődött el, és fia, II. Ptolemaiosz uralma alatt fejeződött be, Kr. e. 280-270 körül.
Az ókori források alapján a világítótorony csaknem 140 méter magas volt, amivel az ókori világ második legmagasabb építménye lehetett. A leírások szerint a legszélesebb, négyszögletes alsó részre egy nyolcszögletű, keskenyebb test épült, majd erre egy kör alapú legfelső szakasz. Az épületrészeket egy körkörösen futó rámpa kötötte össze, amelyen felhordhatták a tüzelőanyagot, amely a folyamatos világítást biztosította.
A pharoszi világítótorony fényét állítólag mintegy 50 kilométer távolságból is látni lehetett. Olyannyira hasznos eszköz volt, hogy általa a világítótorony valódi fogalommá vált, és a későbbi korok hasonló építményei is ennek mintáját követték a világ minden táján.
Az ókori Alexandria számos történelmi emlékével együtt sajnos a világítótorony is földrengések áldozatává vált. Bár az ókori város nagy részét a tenger fenekére küldő, Kr. u. 365-ben történt krétai földrengés által keltett szökőárt túlélte, állapota folyamatosan romlott az évszázadok során. A düledező építmény végül a 15. században pusztult el teljesen.
Maradványaira a sziget körüli vizekben francia régészek bukkantak 1994-ben, 2015-ben pedig az egyiptomi hatóságok bejelentették, hogy az ókori csoda újjáépítésére készülnek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.