Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája
2020. augusztus 24. 17:54 Múlt-kor
Korábban
Szemiramisz függőkertje
Habár görög és római források egyaránt részletesen beszámolnak róla, az ókori világ egyik csodája sem annyira rejtélyes az utókor számára, mint a híres babiloni függőkert. Minden, e különös építményről beszámoló forrás ugyanis másodkézből való, és máig nem került elő kézzelfogható bizonyíték arra, hogy valóban létezett.
Ha a különleges kert valóban állt, az a kor színvonalát messze meghaladó építészeti és növénygondozási teljesítményt igényelhetett – egy egzotikus fajokkal teli kertet életben tartani a mai Irak sivatagos éghajlatán ma is embert próbáló feladat lenne.
Az egyik elterjedt elmélet szerint a kertet II. Nabukodonozor babiloni király utasítására hozták létre Kr. e. 600 körül. Eszerint a király méd felesége, Amüthisz nehezen viselte hazája (a mai Irán) zöldellő tájainak hiányát.
A Szemiramisz név a görög hagyományból származik, a történetírók egy későbbi babiloni királyné és régens alakjához is társították a legendás kert létrehozását.
A legelterjedtebb elgondolás szerint a kert lépcsőzetesen egymásra épülő tetőkertek sorozata lehetett, a teraszok a források szerint 23 méter magasra nyúltak. Ez egy virágokból álló hegy látszatát keltette, amely a leírások szerint mintha Babilon szívéből nőtt volna ki.
A többszintű kert öntözését emelők és csatornák bonyolult rendszerével oldhatták meg, amely az Eufrátesz folyóból merítette a vizet.
A neves mérnök, Philón (Kr. e. 280-220) leírása szerint „csatornák vezetik a vizet a magasabban fekvő helyekről, részben engedik egyenesen lefelé folyni, részben pedig felfelé erőltetik, visszafelé, egy csavar segítségével.” Ez utalás lehet az úgynevezett arkhimédészi csavar egy korai változatára – ennek legkorábbi példányaira azonban csak a Kr. e. 3. évszázadból létezik régészeti bizonyíték.
Egyes történészek szerint a függőkert létezhetett, de valójában nem Babilonban: Stephanie Dalley, az Oxfordi Egyetem ókori Kelet-szakértője szerint Szennahérib asszír uralkodó alkotta meg a kertet és a hozzá tartozó öntözőrendszert a jóval északabbra, a Tigris folyó partján fekvő Ninivében található palotája részeként.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
