Egy hűséges kutya vált döntő tényezővé a VIII. Henrik halálát követő hatalmi harcban

Közel a királyhoz

Thomas Seymour Londonban maradt, miközben bátyja sikerrel hadakozott északon, az Edinburghtól keletre fekvő Pinkie-nél győzelmet aratva a skótok felett 1547. szeptember 10-én. Mindazonáltal bátyja távollétében jóval könnyebb volt az uralkodó közelébe férkőznie, amit igyekezett maximálisan ki is használni.

A pinkie-i csatáról készült metszet

Egy napon Thomas királyi unokaöccsével ült az asztalnál, és azt mondta neki: a lordprotektor nem fogja tudni ráerőltetni akaratát a skótokra súlyos emberveszteség, vagy akár saját életének elvesztése nélkül, emiatt pedig nyilvánvaló, hogy a hadjáratra fordított pénzmennyiség kárba veszett.

Ez igen érzékenyen érintette az ifjú uralkodót, aki – bármennyire is igyekezett őt Edward Seymour elszigetelni az ilyesfajta pletykáktól – tisztában volt azzal, hogy a szóbeszédek szerint nagybátyja sikkaszt a kincstárból, valamint szabadon használja és osztogatja VIII. Henrik birtokait.

Thomas unokaöccse szemére vetette, hogy „túl félénk” saját ügyeinek intézésében, és erélyesebben kellene felszólalnia másik nagybátyjával szemben, „hogy uralkodjék, ahogy más királyok is teszik.” VI. Eduárd erre azt válaszolta, „nem szűkölködöm semmiben, mert igen jól élek”, belül azonban igenis szívére vette Thomas szavait.

Amikor Thomas ismét meglátogatta szeptemberben, már azt mondta a gyermek királynak: „Át kell venned magad az uralmat, ugyanis éppoly alkalmas lennél, mint más királyok, és így adhatsz is valamit az embereidnek, mert nagybátyád öreg, és bízom benne, nem él már sokáig.” A király erre így válaszolt: „Jobb is lenne, ha meghalna.”

Az ifjú uralkodó sem táplált sok szeretetet gyámja iránt. Thomas azt is mondta neki: „Most is csupán kolduskirály vagy”, arra utalva, hogy még kártyázni vagy szolgáit megjutalmazni sem állt rendelkezésére pénz.

Thomas felajánlotta, hogy ellátja őt a mindennapi élethez szükséges összegekkel, cserébe Eduárd biztosította Thomast, hogy örömmel vállal „titkos intézkedéseket” annak érdekében, hogy átvehesse bátyja helyét a kiskorú király védelmében.

1. Testvéri ellentét
2. Közel a királyhoz
3. Leplezetlen szervezkedés
4. A „szűz királynő” udvarlója?
5. Felbomló összeesküvés
6. Hiú ábrándok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban