Dráma több felvonásban: mi vezetett a történelmi magyar vereséghez Muhinál?

Nem várt, de annál szerencsésebb fordulat

Batu seregei lerohanták az országot, a muhi csata után közvetlenül eljutottak egészen Pestig, a Duna vonaláig. A mongol hadak északi szárnya elfoglalta a Magyar Királyság északnyugati részét (többek között elesett Óbuda és Esztergom is), a déli szárny mindeközben Erdélyt dúlta. A királyi pecsétet is megszerezve a mongolok rendeletet írattak, hogy az emberek térjenek haza, arassák le a termést, és adózzanak. Ezután tovább folytatták a pusztítást.

A fordulat 1242 tavaszán következett be, amikor a mongol hadak tervszerű és összehangolt kivonulása megkezdődött. Ennek indoklására a ma is leginkább elfogadott érv Ögödej nagykán halála és az új kán választása Karakorumban, a mongolok fővárosában. Egy másik lehetséges magyarázat a mongolok nem várt jelentős veszteségeire mutat rá, valamint arra, hogy a megnyúlt utánpótlási vonalak már nem biztosították a lehetőséget a magyar területek fölötti tartós uralom megőrzésére.

Elképzelhető az is, hogy a hadjáratnak ez csak egy felderítő-előkészítő szakasza volt, aminek némileg ellentmond, hogy sikereik ellenére a Magyar Királyság meghódítását ezt követően csak 1285-ben kísérelték meg. Ekkor IV. László király serege legyőzte, majd egészen a Kárpátokig űzte a mongol hadat, ahol végül székely segítséggel leszámoltak ellenségükkel.

Ugyan újabb mongol hadak nem érkeztek, IV. Béla uralkodásának második, 1242 utáni szakaszát az újabb inváziótól való rettegés nagyban meghatározta. A számos vidéken elnéptelenedett ország hasonló veszteségeket csak a török korban szenvedett el újra, de a pusztítás jóval hosszabb távon – nem egy év alatt – fejtett ki hasonló hatást. Pontos adatok ugyan nem állnak rendelkezésre, de a veszteségek aránya megközelíthette akár a lakosság egynegyedét is, ami példátlan a magyar történelemben.

IV. Béla nem méltatlanul érdemelte ki a második honalapító címet. Politikája új irányt vett, igyekezett kompromisszumot találni a főurakkal és az egyházi vezetéssel is, új – immár nem föld, hanem kő – várakat építtetett, visszahívta a kunokat, és az elnéptelenedett területekre telepeseket hívott be. Mindezt abban a reményben, hogy a Magyar Királyság többé ne legyen védtelen és kiszolgáltatott egy hasonló támadással szemben. 

1. Baljós előjelek
2. A csata
3. Nem várt, de annál szerencsésebb fordulat

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?