„Dobozos lányokkal” orvosolta XIV. Lajos az amerikai gyarmatain fellépő nőhiányt
2020. január 17. 15:05 Múlt-kor
Korábban
Szabadság és lázadás
A „dobozos lányoknak” megadatott a választás szabadsága: nem jelöltek ki számukra férjet, ehelyett maguk ismerkedhettek meg a nekik tetsző jelöltekkel – amíg nem döntöttek, az egyház, nevezetesen a Szent Orsolya-rend oltalma alatt voltak.
Habár esélyeik kétségtelenül jobbak voltak az Újvilágban, egyikük sem számított az őket fogadó körülményekre. Nem véletlenül érkezett ugyanis kevés nő önszántából Új-Franciaországba: a vadászatból és más, nehéz körülmények közt végzett munkából élő férfiak meglehetősen igénytelen módon éltek.
Egyszerű faházaiknak nem volt padlója, ablakaikra állatbőröket feszítettek, ruháikat pedig büdös bundákból készítették (utóbbi nem csupán a vadászokra és favágókra, de még a katonákra is igaz volt). Sokuk azután is szívesen élvezte az indián nők társaságát, hogy a jövevények közül francia felesége lett.
A fennmaradt elbeszélések szerint volt olyan férfi, aki annyira megharagudott új feleségére annak ellenvetései miatt, hogy nem adott neki enni, az asszony pedig makkokon élt. A férfiak nem voltak hajlandók földet művelni sem, idejük jó részét otthonuktól távol, az őslakosok közt töltötték.
A félrevezetett nők – akik előtt toborzóik az Édenkerthez hasonlóként festették le Új-Franciaországot – nem hagyták annyiban: kezdetét vette az úgynevezett „alsószoknya-lázadás”. Ennek keretében a nők nem voltak hajlandók újdonsült uraikat szolgálni, amíg azok nem alkalmazkodtak elvárásaikhoz.
A „lázadás” részben sikeresnek bizonyult, és a nők közül többen sikeresen rendezkedtek be végül új otthonaikban. Nem mindegyikőjüknek volt azonban erre ideje: a Pélican hajó a lányokkal együtt magával hozta a sárgalázat is, amelybe a kolónia lakói közül sokan belehaltak.
A Pélicanon érkezett nők közül a leghíresebb Marie Gabrielle Savary volt, aki a Québecből származó Jean-Baptiste Saucier-hez ment feleségül. Saucier 1716-os halála után Savary további két alkalommal ment férjhez, és 1735-ben hunyt el. Sírja ma New Orleansban található.
A nők betelepítésének programja 1704 után is folytatódott, a mai Mississippi államban lévő Biloxiba 1719-ben, míg New Orleansba 1728-ban érkezett több hajónyi „dobozos lány”.
Habár első olvasatra nem tűnnek jelentős történelmi szereplőknek, a „dobozos lányok” valójában jelentősen előmozdították a „vademberek” által lakott Új-Franciaország fejlődését, és napjainkban is büszkeség tárgya az Egyesült Államok déli vidékein, ha valaki a felmenői között tudja őket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski 15:05
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor 09:50
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója 09:05
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak tegnap
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer tegnap
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 2024.05.10.