Diplomácia helyett megszállással válaszoltak a németek a jugoszláv puccsra
2024. április 6. 19:05 Múlt-kor
Korábban
Hamar összeomlott Jugoszlávia, Görögország sem húzta sokáig
Három nappal később, április 6-án megindult a német hadigépezet, amely Ausztriából, a magyarországi Baranyából, valamint Romániából és Bulgáriából támadt a katonai mozgósítás kellős közepén lévő délszláv államra. A Luftwaffe által támogatott német páncélos ékek rövid idő alatt elérték Belgrádot. A nagyobbrészt szerb irányítású, korszerűtlen tüzérséggel rendelkező jugoszláv haderő hamar a felbomlás szélére jutott.
A szerb dominancia alatt nyögő, többnemzetiségű állam elnyomott, háttérbe szorított népei, így például a horvátok, pillanatok alatt fellázadtak. A délszláv állam hadserege április 17-én feltétel nélkül kapitulált, II. Péter király elmenekült az országból. Magyarország csak ekkor nyomult be a Délvidékre, birtokba véve Bácska egy részét és a Baranya-háromszöget.
Német csapatok zsákmányolt és hadrendbe állított francia harckocsikkal kelnek át egy folyón valahol a Balkánon (Bundesarchiv, Bild 101I-173-1103-25 / Wurm / CC BY-SA 3.0)
Jugoszlávia lerohanása Hitler balkáni hadjáratának egyik fejezete volt, ugyanis a délszláv állam kiiktatásával párhuzamosan zajlott a görögök elleni német invázió. A görögök, akik 1940 őszén megállították az országukra törő olasz fasiszta haderőt, egy közel hatvanezres brit, leginkább ausztrál és új-zélandi egységekből álló expedíciós erőre támaszkodhattak volna, ha hajlandóak lettek volna az együttműködésre. A görögöknek ugyanis vissza kellett volna vonulniuk Észak-Görögországból és Albániából a Haliakmón-folyó völgyébe és ott a brit expedíciós erőkkel szilárd védelmi vonalat kellett volna kialakítaniuk.
Ezt a görögök nem tették meg, így egységeiket a német hegyivadász alakulatok gyors egymásutánban kiiktatták és szélsebes iramban nyomultak Közép-Görögország szíve felé. Április végén az ausztrál és új-zélandi csapatok megpróbálták újra játszani az ókori történelmet és a Thermopülai-szorosnál feltartani a németeket.
A brit expedíciós erők a szorosban nem tudták megdönteni a majd két és félezer éve itt harcoló spártai király, Leónidasz rekordját, aki három napig tartotta fel a perzsákat, mivel a szorost minden igyekezetük ellenére csak két napig tudták tartani. Április 27-én a németek bevonultak Athénba, ahol az Akropoliszon felvonták a horogkeresztes zászlót.
Mialatt a németek Athén felé meneteltek, a brit expedíciós erők kivonása gőzerővel folytatódott. A brit és a görög haditengerészet hajói, illetve a görög kereskedőhajók a Lufthwaffe folyamatos támadási ellenére április végéig 50 ezer katonát tudtak evakuálni Görögországból Krétára és Egyiptomba.
Olasz páncélautók a Balkánon (Bundesarchiv, Bild 101I-602-B1242-25A / Gliemann / CC BY-SA 3.0)
Hitler tovább folytatta az előrenyomulást, és a Krétára kimenekített britek után eredt. A krétai csata arról volt nevezetes, hogy az ütközet keretében került sor a világtörténelem első jelentős ejtőernyős hadműveletére, ugyanis Kréta elfoglalásában a német légi deszantos alakulatoknak kiemelkedő szerep jutott.
Bár a Krétát védő görög és brit egységek szinte nehézfegyverzet nélkül kellett, hogy küzdjenek, mivel azok az evakuálás során nem kerültek elszállításra, a védők mégis érzékeny veszteségeket okoztak a német ejtőernyősöknek, ugyanis a német Enigma rejtjelező rendszer feltörésének köszönhetően részletesen ismerték a német támadási terveket. A kódfejtők sikere ellenére a német ejtőernyősök június 1-re elfoglalták Krétát, a Görögországért és a Balkánért vívott küzdelem ezzel lezárult.
A gyors és sikeres balkáni hadjárat a második világháború vége felé meghatározó jelentőségűvé nőtt a Führer szemében, aki azon kesergett, hogy a Szovjetunió elleni német invázió sikerét a több hetes balkáni kitérő hiúsította meg, mert a német csapatok a késlekedés miatt nem tudták még a tél beállta előtt elfoglalni Moszkvát és Leningrádot.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
