2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Diplomácia helyett megszállással válaszoltak a németek a jugoszláv puccsra

2024. április 6. 19:05 Múlt-kor

Váratlan fordulat Belgrádban, öngyilkosság Budapesten

Jugoszlávia csatlakozásával a Balkánon már csak a görögök maradtak talpon, akik az 1940 októberében kitört olasz–görög háborúban alaposan megleckéztették a németekkel szövetséges Mussolini haderejét, amelyet az olaszok által korábban megszállt Albániába szorítottak vissza.

Hitler 1941 tavaszán elhatározta, hogy segítséget nyújt pórul járt szövetségesének, amit a váratlan jugoszláv események tettek elkerülhetetlenné. A márciusi egyezménnyel ugyanis a jugoszláv politikai és katonai vezetés szerb része egyáltalán nem értett egyet, és két nappal az aláírás után tüntetések sora kezdődött, aminek az lett a következménye, hogy a németbarátsággal elégedetlen szerb katonatisztek által irányított puccs során elmozdították Pál régensherceget és helyébe a sebtiben nagykorúsított trónörököst, II. Pétert emelték.

A lázadó Dušan Simović tábornok vezette kormány persze megpróbált egyezkedni Berlinnel, mivel a jugoszláv vezetés tisztában volt azzal, hogy az ország, amellyel szemben egyébként minden szomszédjának területi követelései voltak, nem sokáig állná a sarat a németekkel szemben.

Hitler, akit a belgrádi fejlemények felbőszítettek, azonban nem akart alkudozni és elhatározta, hogy letörli Jugoszláviát a térképről. A területi osztozkodás terén több állam, így a trianoni békediktátum miatt jelentős délvidéki területeket elvesztő Magyarország is érdekelt volt. A magyar vezetést ettől függetlenül kellemetlenül érintette a Jugoszlávia elleni német mozgósítás, hiszen pár hónappal ezelőtt Budapest és Belgrád egy örök barátsági szerződéssel próbálta elmélyíteni a két ország közötti, korábban nem éppen felhőtlen viszonyt.

Magyarország, amely idáig remekül lavírozott és a németek által támogatott revíziós politikáját sikerrel folytatta anélkül, hogy háborúba keveredett volna szomszédaival és közvetve a szövetséges hatalmakkal, most már nem térhetett ki Hitler kérése elől.

Horthy kénytelen volt engedni és hozzájárulni ahhoz, hogy a Jugoszlávia megtámadására felvonuló német egységek az országon keresztül, azon átvonulva támadják meg a délszláv államot. Teleki Pál kormányfő azonban úgy látta, hogy ezzel a lépéssel az ország a háború szélére sodródik. A miniszterelnök nem bírta elviselni a rá nehezedő nyomást, és 1941. április 3-án öngyilkos lett. Horthynak címzett búcsúlevelében a következőket vetette papírra:

„Főméltóságú Úr!
Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét.
A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet.
Nem tartottalak vissza.
Bűnös vagyok.
Teleki Pál
1941. ápr. 3.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Német csapatok zsákmányolt és hadrendbe állított francia harckocsikkal kelnek át egy folyón valahol a Balkánon (Bundesarchiv, Bild 101I-173-1103-25 / Wurm / CC BY-SA 3.0)Olasz páncélautók a Balkánon (Bundesarchiv, Bild 101I-602-B1242-25A / Gliemann / CC BY-SA 3.0)A nagykorúsított II. Péter király (k) Simović tábornok (b) és Knežević  udvari miniszter társaságábanTeleki és Hitler a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozáskor, 1940 novembere
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár