2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Darwin „istengyilkos” műveit egy vonakodó konzervatív könyvkiadó jelentette meg

2020. február 17. 15:58 Múlt-kor

A bizonyítékok súlya

Habár A fajok eredete nem tárgyalta közvetlenül az emberi evolúció kérdését, a benne található természetleírás – amely szerint a növények és állatok a természet törvényei szerint fejlődnek, isteni gondviselés nélkül – sok olvasóban ébresztett kényelmetlen érzéseket.

A könyv nem is tartalmazott semmiféle utalást Istenre, leszámítva egy (a második kiadásban betoldott) említését a közelebbről meg nem nevezett „Teremtőnek”.

Az evolúció fogalma azonban nem Charles Darwin műve által került először a köztudatba. Nagyapja, Erasmus Darwin Zoonómia című művében is írt róla 1794-ben.

1844-ben Robert Chambers skót geológus és könyvkiadó név nélkül Londonban kiadott A teremtés természettörténetének nyomai című könyvében provokatív módon elmélkedett azon, a különféle fajok – köztük az ember – miként változtak az idők során, és a Föld és a Naprendszer kialakulásával vont párhuzamot.

Aileen Fyfe, a skóciai St. Andrews Egyetem történésze szerint Chambers műve „sokkal nyíltabban keltett vitát”, mint A fajok eredete – voltaképpen e mű készítette elő a terepet Darwin könyve számára.

„A teremtés természettörténetének nyomainak köszönhetően beszédtémává vált az evolúció, még ha nem is győzte meg őket annak igazságáról” – mondja Fyfe.

A fajok eredetét ennél már sokkal komolyabban vették. „Telis-tele van bizonyítékkal – galambokkal, kagylókkal, pintyekkel –, azzal a rengeteg bizonyítékkal, amelyet Darwin a megelőző 20 éven át felhalmozott.”

Murray, aki maga is hobbigeológus volt, és az Edinburgh-i Egyetemen szerzett diplomát, felismerte Darwin természettudományos rátermettségét. Murray apja volt az, aki kiadta Charles Lyell A geológia alapelvei című művét, amely óriási hatással volt Darwinra.

Maga Lyell már a kézirat olvasásakor felismerte A fajok eredetének korszakalkotó jelentőségét, és arra biztatta Murrayt, adja ki a könyvet.

E nézet korántsem volt általános Murray kiadótársaságánál: egy Whitwell Elwin nevű anglikán lelkész, aki szerkesztőként dolgozott Murray-nél, „visszataszítónak” nevezte Darwin munkáját, amely „a bizonyítékok teljes hiányában” szenved, és azt tanácsolta Murray-nek, utasítsa vissza.

Murray számára azonban sokkal többet nyomott a latban Darwin korábbi írásainak sikere. Az HMS Beagle hajón tett utazásainak leírása rendkívül népszerűnek bizonyult 1839-es megjelenésekor, 1845-ös, Murray általi újrakiadásakor pedig csaknem 6000 példány elkelt belőle.

Érezte, hogy A fajok eredete is nagy sikernek fog örvendeni, és igaza is lett: az első kiadás 1250 példánya már a megjelenés napján, 1859. november 24-én elfogyott.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Charles Darwin 1855-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)Charles Darwin 1881-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)Charles Lyell (kép forrása: Wikimedia Commons)Charles Darwin 1854 körül (kép forrása: Flickr)Erasmus Darwin egy 1770-ben készült festményen (kép forrása: Wikimedia Commons)John Murray II (1778-1843) (kép forrása: Wikimedia Commons)John Murray III (kép forrása: picryl.com)Charles Darwin egy, az 1830-as évek végén készült festményen (kép forrása: Wikimedia Commons)Robert Chambers (kép forrása: Wikimedia Commons)A legidősebb John Murray, a kiadóház alapítója (1745-1793) (kép forrása: Wikimedia Commons)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár