Családja és borzasztó gyermekkora állhatott Sztálin viharos magánéletének hátterében
2020. augusztus 11. 18:47 Herritz Márton
Korábban
A könyörtelen apa
Sztálin 1902-ben találkozott utoljára az apjával, de anyját is ritkán látogatta meg. Az 1900-as évek elején, a hivatalos változat szerint, már hivatásos forradalmár volt, aki illegalitásban szervezte a forradalmat. Az bizonyos, hogy amikor 1905-ben megismerte későbbi feleségét, Jekatyerina „Kato” Szvanidzét, már a cári titkosrendőrség, az Ohrana elől bujkált.
A Kobánál – ez volt akkoriban Sztálin illegális neve – két évvel fiatalabb nő egy elszegényedett nemesi családba született egy kis grúz hegyi faluban. Az apja tanár volt Kutaisiben, Katót a lány bátyja, a tifliszi illegális mozgalomban tevékenykedő Alekszandr Szvanidze mutatta be jövendőbelijének.
Kato és Koba kapcsolatáról csak a későbbi visszaemlékezésekből, ám igen hiányosan ismerhetők meg részletek. Házasságukra 1906 tavaszán került sor, és a fiatal párnak egy évre rá megszületett egyetlen fia, Jakov. Sztálin a későbbiekben úgy mesélte második házasságából született lányának, hogy nagyon szerette az első feleségét, aki „felmelegítette a szívét”.
Fontos megjegyezni, hogy az újdonsült férj nem sokat foglalkozott sem a feleségével, sem a fiával. Állandó jövedelme nem volt, leginkább a párt számára történő rablásokból tartotta el magát. Ebből a pénzből azonban felesége és fia nem látott semmit, a titkos rendőrség nyomozásai miatt pedig nagyon ritkán látogatott csupán haza. A szülésben legyengült feleség tífuszt kapott, és 1907 novemberében a londoni konferenciáról visszatérő férje karjaiban halt meg.
A nő temetése után Koba elhagyta a Kaukázust, és Szentpéterváron élt. Fiát nem vitte magával, anyósára és apósára hagyta támogatást sem nyújtva nekik. Jakov Dzsugasvili 14 éves koráig a nagyszüleinél nevelkedett, ahonnan anyja testvére, a már említett Alekszandr Szvanidze hívására költözött Moszkvába.
Sztálin családi kapcsolataira jellemző volt, hogy hozzátartozóit sem kímélte; sógorát 1937-ben letartóztatta. Fiával, Jakovval is rendkívül rossz volt a kapcsolata, a fiú Moszkvába költözése után többször kísérelt meg öngyilkosságot. Jakov féltestvére, Szvetlána az 1960-as években úgy emlékezett vissza, hogy egy alkalommal, amikor testvére sikertelenül próbálta magát fejbe lőni, Sztálin, aki a pisztolylövés után lépett be a szobába, csak annyit mondott: „Még arra sem képes, hogy egyenesen lőjön.”
A második világháború idején Jakov német fogságba esett, ekkor még inkább megmutatkozott Sztálin paranoiája, fiát árulónak bélyegezte, menyét, unokáinak anyját, Jakov feleségét bebörtönöztette, az 1937 óta fogva tartott sógorát pedig kivégeztette. Jakovnak végül egy német táborban sikerült öngyilkosságot elkövetnie.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
