Teleki Pál: világhírű geográfus, sikertelen politikus

Korábban

125 éve született Teleki Pál

Teleki Pál és az elfogult utókor

Szobrot Teleki Pálnak?

Jogos viták a Teleki-szobor körül

Szakmai érveket keresett a revíziós törekvésekhez

Budapest környéki temetőket bemutató sorozatunk legújabb részében Gróf Teleki Pál (1879-1941) sírjához látogatunk el Máriabesnyőre.

Teleki mint tudós, igen széles látókörű volt. Egyetemi tanulmányai után 1903-ban az államtudományok doktora, látóköre kiterjedt a fizikára, néprajzra, agrárgazdálkodásra, és legfőképpen a földrajztudományra. 1909-13 között a Magyar Földtani Intézet igazgatója, 1910-23 között a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára, majd alelnöke. Az I. világháború előtt több expedíció résztvevője. A gazdaságföldrajz modern módszereinek alkalmazásával iskolát teremtett hazánkban. Az Eötvös Kollégium kurátoraként, a Szociográfiai és Államtudományi Intézet alapítójaként a Horthy-korszak értelmiségi-képzésének egyik fő irányítója volt. Trianon után szakmai érvekkel próbálta alátámasztani a revíziós törekvéseket, neves külföldi értelmiségieket próbált megnyerni az ügy érdekében.

1920-ban külügyminiszter, 1920-21 között miniszterelnök, 1938-39 között kultuszminiszter, majd 1939-41 között ismét miniszterelnök. Első miniszterelnöksége idején hozták meg a Numerus Clausus-t. Ez a rendelet korlátozni igyekezett a zsidó vallású fiatalok bekerülését az egyetemre, mikor kimondta hogy az egyetemi felvételeknél a "nemzetiségi" megoszlásnak követni kell az "országos népfajok" arányait. Teleki 1919 utáni gondolkodásának és politizálásának szerves része volt a zsidóellenesség, az antiszemitizmus. Mikor Bethlen István 1928-ban hatályon kívül helyezte a rendeletet, Teleki felsőházi tagként tiltakozott ellene, és a legújabb életrajzok szerint teljességgel azonosult a súlyosan diszkriminatív második zsidótörvénnyel is (1939). Végső megoldásnak a zsidóság kitelepítését, vagyonának elkobzását tartotta. Ugyanakkor tévhit, hogy a holokausztért is felelős lenne, hisz a zsidóság kiirtását eldöntő Wannsee-konferenciát hónapokkal a miniszterelnök halála után tartották, s a deportálások 1944 áprilisában indultak csak Magyarországról. Nem tudhatjuk tehát, mit tett volna, ha szembesül az embertelenségekkel.

Belpolitikájának pozitív vonásai közé tartozik, hogy határozottan kiállt a hagyományos kormányzati módszerek védelmében, megakadályozva a kormánybuktatási kísérleteket. Az Eötvös Kollégium kurátoraként, a cserkészmozgalom mentoraként, a falukutató mozgalom támogatójaként kifejtett működése egyértelműen pozitív. Országos főcserkészként megszervezte a gödöllői jamboree-t, valamint a Cserkész Világszövetség konferenciáját szintén Gödöllőn. Teleki segítségével jött létre a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete (KALOT) is, amely sokáig sikeresen gátolta meg a nyilasok térnyerését a falvakban.

1. Szakmai érveket keresett a revíziós törekvésekhez
2. Politikai stratégiájával zsákutcába jutott

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt