Jogos viták a Teleki-szobor körül

Az NKÖM sajtóirodája emlékeztet arra, hogy a Teleki-szobor felállításához még a Rockenbauer Zoltán vezette Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma mellett működő Nemzeti Kulturális Alapprogram adott 2 millió forintos támogatást 2001-ben.

Antiszemita törvények

numerus clausus (1920. évi XXV. tc.): az egyetemeken tanuló fiatalok összetételének meg kell felelni az egyes felekezetek, ill. népcsoportok össznépességen belüli arányának. 1928-ban enyhítették, a zsidó vallású egyetemisták aránya ezt követően is csak 10-12% körül mozgott, szemben a háború előtti 30-34%-kal. I. zsidótörvény (1938. évi XV. tc.): vallási alapon 20%-ban maximálta az üzleti és keres­kedelmi alkalmazottak, valamint a különböző értelmiségi pályák izraelita vallású tagjainak a számát. II. zsidótörvény (1939. évi IV. tc.): faji alapon az iparban és a kereskedelemben 12%-os, az értelmiségi pályákon 6%-os, az állami alkalmazottak körében pedig 0%-os kvótát állapított meg. Zsidónak az minősült, akinek legalább egyik szülője vagy két nagyszülője izraelita vallású volt. III. zsidótörvény (1941. évi XV. tc.): megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságkötést és nemi kapcsolatot. IV. zsidótörvény (1942. évi XV. tc.): zsidók nem vásárolhattak mezőgazdasági ingatlant, sőt meglévő földjeiket is el kellett adni.

A közlemény szerint a mostani kormány lesz az első, amely a holokauszt 60. évfordulója évében kendőzetlenül szembenéz a múlttal, tehát most is mindent megtesz azért, hogy jogos érzelmeket senki se sérthessen meg.

Teleki Pál egykori miniszterelnök szobrát halálának 63. évfordulóján tervezik felállítani a budai Vár Hunyadi udvarában, a Ludwig Múzeum homlokzatával szemben.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) - más zsidó szervezetekkel együtt - tiltakozott a szobor felállítása ellen.

"Teleki Pál az intézményes, nemzeti érzelmű antiszemitizmus szimbóluma, akinek miniszterelnökségéhez tapad a XX. században a világ első zsidóellenes törvénye, az 1920-as numerus clausus, továbbá a zsidókat másodrendű állampolgárrá minősítő, 1939-es második zsidó törvény hatálybalépése, valamint a házassági korlátozásokat tartalmazó, 1941-es harmadik zsidó törvény előkészítése" - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A szoborállítás ellen Fellegi Ádám zongoraművész is tiltakozó levelet juttatott el Demszky Gábor főpolgármesterhez.

A Pro Urbe-díjas zongoraművész közölte, hogy e szoborállítás, néhány héttel az Európai Unióhoz való csatlakozás és a tervezett budapesti nemzetközi holokauszt konferencia előtt "arculcsapás, egy olyan folyamatosság deklarálása, amely Auschwitz után még nagyobb bűn, mint annak előtte".

Demszky Gábor még szerdán úgy nyilatkozott az MTI-nek, nem vétózza meg a főváros kulturális bizottságának döntését.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke pénteken azt mondta az MTI-nek: nem ért egyet azzal, hogy Teleki Pál szobrot kapjon Magyarországon.

"Egy, a jogkiterjesztés és a jogegyenlőség elveit valló párt, vagy politikus nem támogathatja valakinek a piedesztálra emelését, aki a kirekesztés és a jogok korlátozásának politikáját képviselte" - közölte.

Hasonlóan nyilatkozott egri sajtótájékoztatóján Fodor Gábor szabad demokrata ügyvivő is, aki elhibázott döntésnek nevezte, hogy a főváros szobrot kíván állítani Teleki Pálnak, akit "súlyos felelősség terhel a magyar zsidóság pusztulásban".

A városháza aligha vonja vissza a Teleki-szobor felállítására kiadott, többfelől igen hevesen bírált hozzájárulását - közölte Bőhm András, a fővárosi szabad demokrata frakció vezetője a Népszabadsággal. A napilap szombati számában megjelent nyilatkozat szerint "az viszont elképzelhető, hogy az alkotást nem áprilisban - tehát a holokausztév nyitó hónapjában - hanem később avatják fel".

Bőhm András hozzátette: ehhez egyeztetni kell a művet felállító Teleki Pál-emlékbizottsággal és a Fővárosi Közgyűlésnek is új döntést kell hoznia.

Teleki Pál első miniszterelnökségének idejére - 1920. július 19. és 1921. április 13. - esett a nem keresztény származásúak egyetemi felvételét szabályozó, illetve szűkítő úgynevezett numerus clausus rendelet.

Teleki Pál 1939. február 16-tól volt újra miniszterelnök. A "fegyveres semlegesség" álláspontjára helyezkedve megtagadta a Lengyelországra támadó német csapatok átengedését, és az akkori közös lengyel-magyar határon át több százezer lengyel menekült továbbutazását tette lehetővé a szövetségesekhez.

Amikor a németek 1941-ben közreműködését kérték Jugoszlávia megtámadásában, április 3-ra virradó éjjel öngyilkos lett.



MSZP:ELFOGADHATATLAN A SZOBOR FELÁLLÍTÁSA

Az MSZP országos választmánya számára elfogadhatatlan az a kezdeményezés, mellyel Teleki Pál volt miniszterelnöknek szobrot akarnak állítani - mondta Jánosi György szombaton Budapesten sajtótájékoztatón.

"Az MSZP országos választmánya megütközéssel értesült arról, hogy a fővárosban Teleki Pál volt miniszterelnöknek köztéri szobrot kívánnak állítani" - ismertette a választmány állásfoglalását a testület elnöke. Hozzátette: a választmány kéri "a javaslattevőket, hogy a társadalom további megosztásának elkerülése érdekében szándékuktól álljanak el".

A szocialista párt választmányának nyilatkozata szerint Teleki Pál miniszterelnökként a zsidótörvények előkészítésében és parlamenti megszavazásában nem politikai kényszerből, hanem meggyőződésből vállalt meghatározó szerepet.

A Fővárosi Közgyűlés MSZP képviselőcsoportjának álláspontja szerint a politikai jellegű szobrok köztéri felállításáról a Fővárosi Közgyűlésnek kell döntenie, s nem a szakbizottságoknak - áll a frakció közleményében, amelyet szombaton juttatott el az MTI-hez.

Az MSZP fővárosi képviselőcsoportja ragaszkodik ahhoz, hogy a Teleki-szobor köztéri elhelyezéséről a Fővárosi Közgyűlés hozzon döntést, és kezdeményezi a főpolgármesternél annak napirendre vételét. A közlemény szerint az MSZP-frakció nem fogja támogatni a szobor felállítását.

A frakció álláspontja politikailag egyértelmű: nem lehet meg nem történtté tenni, hogy Teleki Pál nevéhez fűződik az első zsidótörvények megalkotása, ez elfogadhatatlanná teszi azt, hogy Budapesten Teleki Pálnak szobrot állítsanak - szögezik le a közleményben.



DEMSZKY GÁBOR FELFÜGGESZTI AZ ENGEDÉLYEZÉST

Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere azt javasolja a Teleki Emlékbizottságnak, hogy vonja vissza a Teleki-szobor építésére vonatkozó kérelmét; a szervezet döntéséig a főpolgármester felfüggeszti az engedélyezési eljárást - közölte a Főpolgármesteri Hivatal Sajtóirodája az MTI-vel szombaton. "Mindez önmagában azt mutatja, hogy Teleki megítélésében nincs konszenzus, nincs társadalmi egyetértés. A vita eldöntése azonban nem a Fővárosi Önkormányzat kompetenciája." - mutat rá a közlemény.

A főpolgármester ezért arra kéri a kezdeményező társadalmi szervezetet: vonja vissza a szobor építésére vonatkozó kérelmét, hogy a társadalmi vita nyugodtan lefolyhasson és egy későbbi időpontban ismét meg lehessen vizsgálni a kérdést.

"Döntésemben megerősít a szoborállítást finanszírozó Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vezetőjének nyilatkozata is, amely szerint a tárca mindent megtesz azért, hogy jogos érzelmeket senki se sérthessen meg." - áll Demszky Gábor közleményében.

A közlemény szerint köztéri szobrot olyan személyeknek kell állítani, akiknek a munkásságát általános társadalmi közmegbecsülés övezi.

"A Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága okkal feltételezett társadalmi konszenzust, amikor hozzájárult, hogy a Teleki Emlékbizottság szobrot állítson Magyarország volt miniszterelnökének, hiszen a kezdeményezés védnöke a jelenlegi és a volt köztársasági elnök, és bírja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatását is." Demszky Gábor leszögezi: továbbra sem kételkedik abban, hogy Göncz Árpád és Mádl Ferenc jó szándékkal adta a nevét az ügyhöz. "Számomra az, hogy Göncz Árpád és Mádl Ferenc egyaránt támogatták a szoborállítást, garancia volt a társadalmi konszenzusra. Ezért sem volt okom rá, hogy a bizottság egyhangú döntését az általuk támogatott ügyben felülbíráljam."- áll a főpolgármester közleményében.

A szobor felállítása ellen több szervezet tiltakozott, és ellenvéleményének adott hangot Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, valamint Fodor Gábor, a párt ügyvivője is.

Kuncze Gábor úgy fogalmazott: "Egy, a jogkiterjesztés és a jogegyenlőség elveit valló párt, vagy politikus nem támogathatja valakinek a piedesztálra emelését, aki a kirekesztés és a jogok korlátozásának politikáját képviselte".

Hasonlóan nyilatkozott Fodor Gábor is, aki elhibázott döntésnek nevezte, hogy a főváros szobrot kíván állítani Teleki Pálnak, akit "súlyos felelősség terhel a magyar zsidóság pusztulásban".