A gulág hiányzik a köztudatból

Anne Applebaum amerikai történész, újságíró hat évig dolgozott a szovjet koncentrációs táborok történetét feldolgozó könyvén, a 2003-ban megjelent, s azóta több mint két tucat nyelven kiadott Gulag történetén.

Anne Applebaum, a The Washington Post főmunkatársa a Heti Válasznak adott interjúban (5. évfolyam 19. szám) elmondta, lényegében három fő oka volt, amiért a Nyugat igyekezett elfeledkezni a Gulag tragédiájáról:

"Egyik ok, hogy a szovjet rendszer évtizedekig gondosan elzárt minden dokumentumot. A Gulagról nem készült fotó, film, ami az embereket felrázta volna. A lágerek helyszínét nem lehetett látogatni, a tanúk, túlélők nem beszélhettek. A mai napig sincs olyan megrázó képsor, mint amilyen a hitleri haláltáborokról készült. A Nyugat köztudatába nem jutott el a Gulag."

A kutatónő elmesélte: "Kutatásaim során nekem az volt a legnagyobb meglepetés, hogy a Gulag az egész országot behálózta, a Balti-tengertől Szibériáig, a Fehér-tengertől a Kaszpi-tóig. Voltak lágerek nagyvárosokban, és voltak közép-ázsiai eldugott településeken. Nemcsak a megfélemlítés nyílt eszköze volt, de a gazdaság legfontosabb tartópillére is."

Ugyanakkor "a Gulag története nem lett része a köztudatnak, a tömegkultúrának. Ha csak az amerikai filmipart nézzük, Spielberg megcsinálta a Schindler listáját, de ezenkívül is számos sikeres filmadaptáció dolgozta fel a holokausztot. Ezzel szemben a szovjet rendszerről James Bond-, Rambo-kalandfilmeket láthat a néző a szovjet ellenség karikatúrafiguráival. Ki gondolná ezek után, hogy egy embertelen, brutális rendszerről volt szó. Ahogy könyvem előszavában is említettem, az új, demokratikus Prágában sétáltam a 90-es évek elején, ahol a legnagyobb döbbenetemre a legkelendőbb szuvenír a szovjet sarló és kalapácsos jelvény, a legtöbb vásárló pedig amerikai és nyugat-európai turista volt. Jogosan háborodna fel mindenki azon, ha valaki a horogkeresztet tűzné ruhájára, de a sarló-kalapácsot jó mókának tartották. A történészek körében tapasztaltam változást, hála az archívumok megnyitásának, a dokumentumok hozzáférhetőségének. Ahhoz, hogy a Gulag-lágerhálózat története megfelelő közegbe kerüljön, újra kellene gondolni a II. világháború történetét is, ami nem kis feladat."

Anne Applebaum: A Gulág története I-II.
Európa Könyvkiadó, 2005
1212 oldal, 5500 Ft

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait