2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ma járják végig tizennegyedszer az Élet Menetét

2005. május 5. 12:46

Auschwitz története

Szerte a világban Auschwitz a terror, a népirtás és a holokauszt szimbólumává vált. A náci Németország 1940. május 20-án hozta létre a lengyelországi Oswiecim - német nevén Auschwitz - külvárosában, egy régi katonai bérkaszárnyában az auschwitzi I-es tábort. A következő években a tábort folyamatosan és gyors ütemben bővítették. Az egykori náci munka- és megsemmisítő tábor három fő részre - Auschwitz I, Auschwitz II-Birkenau és Auschwitz III-Monowitz - tagolódott, emellett mintegy negyven altábor tartozott hozzá.

 

Az első áldozatok lengyelek voltak: 1940. június 14-én érkezett Auschwitzba a lengyel politikai foglyok első, Tarnówból átirányított 728 fős csoportja. A tábor bejárata felett tábla hirdette, hogy "A munka szabaddá tesz" (Arbeit macht frei). 1941. szeptember 3-án cyklon-B gáz használatával elgázosították az első áldozatokat, 600 szovjet hadifoglyot és 250 zsidót. 1941 októberében megnyitották Birkenaut, amely több mint százezer rab befogadására volt alkalmas.

 

1942 elejétől megkezdődött az iparszerű népirtás, az auschwitzi koncentrációs táborban az emberiség történelmének legnagyobb tömeggyilkosságát követték el a nácik "a zsidó kérdés végső megoldásáról" (Endlösung) hozott legfelső szintű döntés alapján. A 11 milliós európai zsidóság megsemmisítésének jegyében az Auschwitzba deportált zsidó nők, férfiak és gyermekek nagy többsége rögtön megérkezése után a birkenaui gázkamrákba került. 1942 júniusában kezdték építeni és 1943 márciusában helyezték üzembe a négy krematóriumot. Az üzemelés csúcsán a krematóriumok napi kapacitása elérhette a nyolcezer főt is.

 

A második világháború végének közeledtével, 1944 november-decemberében a németek szétszerelték és betemették a gázkamrákat és krematóriumokat, hogy eltüntessék a bűnjeleket. 1945 januárjában a még járásra képes foglyokat, mintegy 58 ezer embert erőltetett menetben Németország belsejébe hajtották, közülük azonban nagyon sokan meghaltak útközben. A Vörös Hadsereg 1945. január 27-én érte el Auschwitzot és szabadította ki az ott maradt hétezer foglyot.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár