Ma járják végig tizennegyedszer az Élet Menetét
2005. május 5. 12:46
Korábban
Auschwitz története
Szerte a világban Auschwitz a terror, a népirtás és a holokauszt szimbólumává vált. A náci Németország 1940. május 20-án hozta létre a lengyelországi Oswiecim - német nevén Auschwitz - külvárosában, egy régi katonai bérkaszárnyában az auschwitzi I-es tábort. A következő években a tábort folyamatosan és gyors ütemben bővítették. Az egykori náci munka- és megsemmisítő tábor három fő részre - Auschwitz I, Auschwitz II-Birkenau és Auschwitz III-Monowitz - tagolódott, emellett mintegy negyven altábor tartozott hozzá.
Az első áldozatok lengyelek voltak: 1940. június 14-én érkezett Auschwitzba a lengyel politikai foglyok első, Tarnówból átirányított 728 fős csoportja. A tábor bejárata felett tábla hirdette, hogy "A munka szabaddá tesz" (Arbeit macht frei). 1941. szeptember 3-án cyklon-B gáz használatával elgázosították az első áldozatokat, 600 szovjet hadifoglyot és 250 zsidót. 1941 októberében megnyitották Birkenaut, amely több mint százezer rab befogadására volt alkalmas.
1942 elejétől megkezdődött az iparszerű népirtás, az auschwitzi koncentrációs táborban az emberiség történelmének legnagyobb tömeggyilkosságát követték el a nácik "a zsidó kérdés végső megoldásáról" (Endlösung) hozott legfelső szintű döntés alapján. A 11 milliós európai zsidóság megsemmisítésének jegyében az Auschwitzba deportált zsidó nők, férfiak és gyermekek nagy többsége rögtön megérkezése után a birkenaui gázkamrákba került. 1942 júniusában kezdték építeni és 1943 márciusában helyezték üzembe a négy krematóriumot. Az üzemelés csúcsán a krematóriumok napi kapacitása elérhette a nyolcezer főt is.
A második világháború végének közeledtével, 1944 november-decemberében a németek szétszerelték és betemették a gázkamrákat és krematóriumokat, hogy eltüntessék a bűnjeleket. 1945 januárjában a még járásra képes foglyokat, mintegy 58 ezer embert erőltetett menetben Németország belsejébe hajtották, közülük azonban nagyon sokan meghaltak útközben. A Vörös Hadsereg 1945. január 27-én érte el Auschwitzot és szabadította ki az ott maradt hétezer foglyot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.