Kozmikus részecskék a piramisban

A készülék apró részecskék, a muonok jelenlétét keresi az ősi épületben. A muonok akkor jönnek létre, amikor a kozmikus sugárzás behatol a Föld légterébe. Dr. Arturo Menchaca és a mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem többi kutatója szerint ha követik a muonok útját, eddig rejtett járatokat is találhatnak. Még az is kiderülhet, hogy az épületet emeltető királyok holttestei is itt vannak eltemetve.

A kísérlet félmillió dollárba kerül. A készülék egy jókora, lapos fémlapból, egy csomó elektromos kábelből és egy hozzájuk kapcsolt monitorból áll, melyen egy vékony, sárga hullámvonal fut. A berendezés követi a muonokat - azokat a szubatomi részecskéket, melyek akkor keletkeznek, amikor a kozmikus sugárzás a Föld légkörének molekuláiba csapódik. A muonok majdnem fénysebességgel száguldanak, és amikor áthatolnak a szilárd testeken, nyomokat hagynak maguk után. Mikor a berendezés egy muont érzékel, a sárga görbe kilengése megnő.

`Az ötlet alapja az, hogy a berendezéssel feltárhatjuk a piramist alkotó anyag sűrűségének különbségeit` - mondta Dr. Menchaca a BBC News Online-nak. `Ehhez vagy egy csomó lyukat kell fúrni, vagy olyan eszközt találni, ami átmegy a falakon. A kozmikus sugarak áthatolási képessége igen magas. Egy részük áthatol a piramison, egy másik részüket elnyelik a kövek. Az elnyelt sugár mennyisége az anyag természetétől függ. Ha valahol a feltételezettnél több muont találunk, akkor a piramisnak az a része kisebb anyagsűrűségű. A kevesebb anyag pedig azt jelenti, hogy valószínűleg egy járat vagy egy sírkamra lehet ott.`

A Nap Piramisa alatt zajló kísérlet Mexikóban máris országos érdeklődés középpontjában áll. Maria Elena Matadama, a vezető napilap, az El Universal kulturális rovatvezetője szerint a kísérletnek köszönhetően túlléphetünk az Indiana Jones-típusú romantikus képzelgéseken.
`Nagyon fontos a kutatás, hiszen a mai mexikóiak halott városoknak tartják ezeket a helyeket` - mondta Matadama. `Az emberek fel-le mászkálnak a piramisokon anélkül, hogy igazából értenék, mi történt itt sok-sok évszázaddal ezelőtt. Jó lenne, ha mindenki értené: ezek ugyanolyan városok voltak, mint ma mondjuk Mexikóváros.`

A Teotihuacant építő népről keveset tudunk. Annyi biztos, hogy kb. 700 évvel az aztékok előtt ők népesítették be ezt a területet. Városuk valaha az amerikai kontinens leghatalmasabb települése volt. Felemelkedése és bukása nagyjából egybeesett Rómáéval.

Dr. Arnulfo Martinez, a kutatás egyik résztvevője rendkívül izgatott, hogy egy olyan program részese, amely a legmodernebb fizikát ötvözi a régészettudománnyal. Egyszer csak felmutat a kövekből rakott falra. `Látja ezt? Ez még az eredeti habarcs. Még az építők ujjának nyomát is ki lehet venni rajta. Elképesztő, hogy kozmikus eredetű anyag segítségével próbálunk az ősi Mexikó titkaira fényt deríteni. Ezek az épületek szorosan kapcsolódnak a mai Mexikó népéhez. Az is borzasztó fontos, hogy ennek a kutatásnak köszönhetően a mai emberek élénken érdeklődnek a tudomány iránt.`

Ahhoz, hogy a kutatók érdemi eredményt mutassanak fel, még kb. egy évi kutatásra lesz szükség. Ahhoz képest viszont, hogy Teotihuacan több mint kétezer éve őrzi titkait, ez az idő úgyszólván csekélység.