Jobb lett volna a világ Teller nélkül

A hidegháború felelőse

A jövő héten új életrajz jelenik meg Teller Edéről. A könyv a tudós munkásságát nem csak tudományos, hanem politikai környezetben is vizsgálja - s teljes joggal. Hiszen az Egyesült Államok mostani közel-keleti szerepvállalása újra felveti azokat az emberi jogokról, a beavatkozás jogáról és a fegyveres fölényről szóló kérdéseket, amelyek Amerikában már a hidegháború idején élesen megosztották nemcsak a tudományos elitet, hanem a társadalom szélesebb rétegeit is.

Peter Goodchild angol kémikus, Oppenheimer egykori biográfusa ezúttal Teller Edéről írt könyvet. Tellerről, akit sok más "híres magyarral" ellentétben csakugyan igen jól ismernek szerte a világon - hiszen az atomtudósnak hatalmas befolyása volt az elmúlt évtizedek amerikai (különösen konzervatív, republikánus) védelmi politikájára. Goodchild egyenesen Darth Vaderhez hasonlítja Tellert, könyvének pedig ezt a címet adta: "Teller Ede: Az igazi Dr. Strangelove" - utalva Stanley Kubrick filmjének őrült, világuralomra törő, megalomániás tudósára.

Dwight Eisenhower, az Egyesült Államok hidegháborús elnöke két embertől különösen tartott - kezdi írását a Guardian. "Óvakodjatok Werner von Brauntól és Teller Edétől" - intette munkatársait. Az előbbi - a volt náci tudós, a V2-esek alkotója - az amerikai űrprogramban kötött ki, és távol maradt a fegyverkezési hajszától. Teller viszont fáradhatatlanul, a következő kilenc elnök alatt is véleményt nyilvánított védelmi kérdésekben. A Guardian szerint "Amerika és az egész világ máig viseli" Teller befolyásának nyomait, hiszen "Teller mindenkinél nagyobb mértékben felelős azért, hogy Amerika egyre jobban belesodródott a nukleáris fegyverkezési versenybe".

A hidrogénbomba előállítása után Teller az 1952-es kísérleti robbantással sem elégedett meg. A Livermore nukleáris laboratórium élére kerülve egyre újabb atomfegyverek előállításán dolgozott. Az 1961-ben megválasztott demokrata elnök, John Kennedy el is csodálkozott, mikor észrevette, hogy 18 000 darab nukleáris fegyvert örökölt elődjétől. Pedig a másik örökség még ennél is súlyosabb volt - a fegyverkezési versenybe félelemből és presztízsből beszálló Szovjetunió.

A tudósok nagy része rettegve szemlélte a fegyverkezési versenyt. Nem így Teller, aki még elszántabban dolgozott pusztító találmányain, és befolyását felhasználva rendre megakadályozott minden próbálkozást, amely a tesztrobbantások betiltását kívánta elérni. Közben vehemensen és igazságtalanul támadta azokat a tudósokat, akik az atomszennyeződés rákkeltő hatására figyelmeztettek. Tellernek komoly szerepe lehetett kollégájának, Robert Oppenheimernek a lejáratásában is. Oppenheimer vezette ugyan a Hirosimában ledobott bomba készítőinek csapatát, ám később úgy vélekedett, hogy semmi szükség az atomfegyverek további fejlesztésére. Teller tudóskollégái soha nem bocsátották meg a hidrogénbomba atyjának, hogy méltatlan módszerekkel részt vett Oppenheimer ellehetlenítésében - írja a Guardian.

"Nem azért akartam hidrogénbombát csinálni, mert azzal több embert lehet megölni" - védekezett egyszer a tudós, - "hanem azért, mert akkor újdonságnak számított." Teller tervei millárdokat emésztettek fel, de semmit sem hoztak - leszámítva a szovjetek paranoiáját, akik 1983 szeptemberében komolyan foglalkoztak a nyugati országokra mért megelőző csapás gondolatával. Mindezt azért, hogy biztosan az élre kerüljenek a nukleáris fegyverkezési versenyben.

1. A hidegháború felelőse
2. Darth Vader vagy modern Coriolanus?