A nácik előre tudhattak Drezda bombázásáról

A megadás sok német életét menthette volna meg

Az a pontosság, amellyel a levél megjósolja a támadás időpontját, megdöbbentette a történészeket. Franz-Josef Heuser, a Drezdai Hadtörténeti Múzeum igazgatója mondta: `A fontos és érdekes dokumentumoknak kijáró, megkülönböztetett figyelemmel állítottuk ki a levelet. Ma annyit tudunk biztosan, hogy a levél 1945 körül keletkezett. Hogy a bombázás előtt vagy után, egyelőre tisztázatlan.`

"Ám ha találunk is választ valamire, rögtön újak merülnek fel" - folytatta a múzeum-igazgató. "Az a tény, hogy a levél írásának feltételezett dátuma - 1945. február 1. - többször is szerepel a papíron, rendkívül meglepő. Mintha csak hangsúlyozni akarná valaki, hogy február 1-jén írta a levelet. Miért írna valaki két keltezést a levelére? Amikor levelet írunk, meg szoktuk ismételni a keltezést? Bár az is igaz, hogy furcsa és nehéz idők jártak akkoriban."

Hauser a levél valódiságáról szólva azt is megjegyezte: kevés embernek állhatott érdekében egy efféle hamisítvány elkészítése. "A nácik tették volna? Elég valószínűtlen, hiszen csak magukra vonták volna a gyanút, hogy sorsára hagyták a várost és a saját népüket. Ha pedig a szövetségesek csinálták volna, mi lett volna az értelme?"

Hauser egyben visszautasította a német szélsőjobboldalnak azt a törekvését, amely Drezda bombázását a holokauszttal méri össze. Az utóbbi hetekben szélsőséges csoportok politikai népszerűségük növelésére próbálták felhasználni a város bombázásának 60. évfordulóját. "Egyáltalán nem mindegy, hogyan és kik próbálják politikai síkra terelni a teljes megemlékezés-sorozatot" - mondta az igazgató.

Jill Henderson, az Edinburgh-i Egyetem második világháborúval foglalkozó történésze nyilatkozta a Scotsman.com online lapnak: "Nürnberg esetében - amit szintén erősen bombáztak a szövetségesek - például egyetlen éjszaka alatt kitelepítették a lakosságot. Mindenki a környező mezőkön, erdőkben aludt, aztán másnap visszatértek a városba. Az persze más kérdés, hogy mindezt meg lehetett volna-e csinálni Drezdában, hiszen a város tele volt menekültekkel, így a megnövekedett számú lakosság ide-oda költöztetése - a közelítő szovjet hadsereg fenyegetésében - igen nehéz lett volna."

Egyes német vélemények Drezda pusztulásáért is a náci rezsimet tartják alapvetőleg bűnösnek, hiszen a vezetők védtelenül tették ki a bombázásnak a várost. Azzal pedig, hogy nem voltak hajlandóak a megadásra, még számtalan német élet elvesztéséért felelősek.

1. Lehallgatták a szövetséges adásokat
2. A megadás sok német életét menthette volna meg

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. A közjogi rendszer átalakítása Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• A bölcs „tolmács”
• Az én 89-em
• A Kádár-rendszer darázsfészke
• Moderata durant: az önmérséklet megedz
• A kór újra támad
• Kormányzás ellenszélben
• Antall József közelről