Atlantisz: egyetlen legenda, számtalan felfedező

Schliemann ál-unokája nyomtalanul elvész

Múlt héten valamennyi híroldal címlapját megjárta a szenzáció: egy amerikai kutató bejelentette, hogy Atlantisz nyomaira bukkant. Robert Sarmast szerint az elsüllyedt kontinens, melyről először Platón írt i. e. 360 körül, a mai Ciprus és Szíria között feküdt valaha. Az építészből lett amatőr régész elméletéről mi magunk is azonnal beszámoltunk - jóllehet a bejelentést nem sokkal később követte a tudományos körökből érkező cáfolat is.

Cikkünkben az Atlantisz-kutatás történetének érdekesebb elméleteit gyűjtöttük csokorba, hiszen komoly tudósok, fantaszták és szépírók évezredek óta keresik a mesés, elsüllyedt civilizáció nyomait - mint lejjebb kiderül, az Antarktisztól Spanyolországon át Írországig.

Míg a maja írást nem értették pontosan, az is felmerült: Közép-Amerikában kell keresni Atlantiszt

Az Atlantisz utáni hajsza a 19. század elején kezdődött a guatemalai Dr. Paul Felix Cabrera elméletével, mely szerint az elveszett kontinens valójában az akkor Hispaniolának nevezett szigettel (azaz a mai Haitival és Dominikai Köztársasággal) azonos. Sokan voltak ekkoriban - köztük Augustus Le Plongeon and Alice Dixon, amúgy férj és feleség -, akik szerint Atlantiszt Mexikó közelében kell keresni. Ezek a kutatók ugyanis maja írásokból egy elveszett kontinensre tett utalásokat véltek kiovasni. Az elmélet szerint a maják kapcsolatban álltak az ókori egyiptomiakkal, akiktől viszont a görögök vették át Atlantisz legendáját. A maja vonal hamar tévesnek bizonyult - részben azért, mert semmiféle tárgyi bizonyíték nem támasztotta alá, részben pedig azért, mert a maja kultúra korai kutatói még közel sem értették pontosan Közép-Amerika őslakosainak bonyolult képírását.

A következő nagyszabású elmélet 1912-ben jelent meg, méghozzá William Randolph Hearst sajtómágnás tekintélyes lapjában, a New York Americanben: egy magát Paul Schliemann-nak nevező figura "Hogyan találtam meg az elveszett Atlantiszt" címmel publikált egy cikket. A szerző először is azt állította, hogy a Tróját kiásó Heinrich Schliemann-nak az unokája. Meséje szerint nagyapja olyan trójai leleteket hagyott rá, melyekből világosa kiderül Atlantisz valódi helye: az elveszett földrészt ezek szerint az Atlanti-óceánban, Európa és Észak-Amerika között kell keresni, s az Azori-szigetek minden bizonnyal az elsüllyedt szigetország tengerből kiálló csúcsai. "Schliemannt" azonban röviddel a cikk megjelenése után köd nyelte el, s meséjét ma a bulvár-újságírás történetének egyik korai nagy svindlijeként tartják számon.

1. Schliemann ál-unokája nyomtalanul elvész
2. Brit ezredes az őserdőben, szovjetek a tenger fenekén
3. Trója és az antarktiszi gyarmatosítók