2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Atlantisz: egyetlen legenda, számtalan felfedező

2004. november 22. 12:01

Brit ezredes az őserdőben, szovjetek a tenger fenekén

Bő évtizeddel később Percy Harrison Fawcett ezredes, brit felfedező biztosra vette, hogy Atlantisz valaha a mai Brazília esőerdeiben virágzott. Fawcett egy ajándékba kapott kőbálványra építette elméletét, mely a hozzá fűződő történet szerint egy Amazonas-menti elveszett városból származott. A katona 1925-ben expedíciót inított a brazil őserdő mélyére - és sohasem látták többé.


Platón, akitől az első beszámoló
származik Atlantiszról
Az Atlantisz-mítosz azonban tovább élt, s akadtak még bőven, akik "megfellebbezhetetlenül" állították: a világ valamely távoli pontján megtalálták az elveszett földrészt. Így tett Fawcett fiaskója után majd fél évszázaddal két - amúgy elisert és köztiszteletnek örvendő - régész, A. G. Galanopoulosz és Edward Bacon is. "Atlantisz: Az igazság a legenda mögött" című könyvükben azt állították, Atlantisz valójában Szantorini görög szigettel azonos. A két tudós szerint a sziget mínoszi kultúrájú lakosságát i. e. 1450 körül vulkánkitörés pusztította el, s a magas kultúra katasztrofális pusztulásának története öltött testet Platón Atlantiszról szóló leírásában. Platón ugyan szökőárt és nem vulkánkitörést említ, ám a tengerpart közelében történt kitörések gyakori következménye a hatalmas árhullám.
Nemrég újabb leletek kerültek elő Szantorin közeléből, és ismét felmerült Atlantisz neve - akkoriban itt, a Múlt-koron is foglalkoztunk a szökőár elpusztította civilizációval.


Egy szovjet oceanográfus 1979-ben azzal az ötlettel állt elő, hogy Atlantiszt a Portugália nyugati partjaitól 900 kilométerre fekvő, tenger alatti fennsíkon kéne keresni. A tudós - állítása szerint - tisztán látta a "félig leomlott falakat és gigantikus lépcsősorokat", és arra is felhívta a figyelmet, hogy a "város" földrajzi elrendezése szinte teljesen egybevág Platón leírásával. 1985-ben egy márványdarabot is felszínre hoztak a rejtélyes elsüllyedt fennsíkról, s a leletet állítólag a Szovjet Tudományos Akadémia igen komoly vizsgálat alá vetette. Hogy a lelet az akadémikusok szerint végül Atlantiszról származott-e, vagy sem, sose derült ki - a szovjetek részvétele az Atantisz-kutatásban mindenesetre ezzel véget ért.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár