Jacques Revel Budapesten
2004. március 9. 11:15
Korábban
A történetíró dilemmája
Schama: legyen a történelem mindenkié
Nem volna szabad a történelemkönyveknek ennyire unalmasnak lenniük - provokálja makacsul pályatársait Simon Schama angol sztártörténész hosszú évek óta.
Történelem a `nemzetépítés` szolgálatában
Az 1980-as évektől kezdődően radikális szemléletváltás következett be a XX. századdal foglalkozó délszláv történetírásban.
Kilencven esztendős Kosáry Domokos
A magyar történészek doyenje, huszonnyolc évesen lett a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese. A háború végén egy ideig diplomata, majd végleg a szaktudomány felé fordul.
Schama: legyen a történelem mindenkié
Nem volna szabad a történelemkönyveknek ennyire unalmasnak lenniük - provokálja makacsul pályatársait Simon Schama angol sztártörténész hosszú évek óta.
Történelem a `nemzetépítés` szolgálatában
Az 1980-as évektől kezdődően radikális szemléletváltás következett be a XX. századdal foglalkozó délszláv történetírásban.
Kilencven esztendős Kosáry Domokos
A magyar történészek doyenje, huszonnyolc évesen lett a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese. A háború végén egy ideig diplomata, majd végleg a szaktudomány felé fordul.
Védtelen történészek, szaporodó riválisok
A történeti tudás "porózussága" miatt a történelem immár közviták tárgya, a publikum beszédtémája lett. Olykor a történeti viták nem is szakmai, hanem közéleti viták, melyekben a történészek immár nem uralják a terepet.
Revel a hatvanas-hetvenes években zajlott, a holokausztról és a náci múltról folyt német társadalmi vitát említette példaként, melyben szociológusok, publicisták, napilapok is intenzíven részt vettek. Az egyik legnagyobb hatású vitázó Jürgen Habermas szociológus volt, akinek sokszor idézett mondása szerint a történelemnek közüggyé kell válnia. Habermas szerint a vitát igenis ki kell vinni a közéletbe, mert ezek a politikai közösség számára alapvető kérdések.
Revel előadása végén külön kitért négy csoportra, amelyek tagjai mindenkinél erősebben véleményt formálnak történeti kérdésekben.
Az elsőbe az újságírók tartoznak, hiszen egyre inkább elmosódik a határvonal újságíró és történész között.
A második csoport a "tanúké", vagy inkább "tanúságtevőké", akik a maguk tapasztalatát közlik "történelemként". A történetírás eddig is merített ugyan a tanúságtevők beszámolóiból, ám ezúttal a beszámolók új önmeghatározásával, új minősítésével van dolgunk: a tanúk nem alternatív forrásként vagy adalékként határozzák meg beszámolójukat, hanem úgy tesznek, mintha "magát a történelmet" beszélnék el. Revel Spielberg holokauszt-projektjét említette példaként: a projekt szerint ha az összes túlélő elmondja saját történetét, abból összeáll, kikerekedik a zsidó népirtás "valódi" története.
A harmadik csoportba természetesen a politikusok tartoznak, a történészekkel rivalizáló tevékenységeik között pedig mindenekelőtt a megemlékezéseken való szereplést lehet említeni. Ám Franciaországban az is előfordult, hogy a parlament egyenesen történeti kérdésekről szavazott - pl. hogy elismerik, "megtörténtnek nyilvánítják" az örmény genocídiumot.
A negyedik csoport a bírákból áll. Az igazságszolgáltatás ugyanis egyre kevésbé egyéni esetek mérlegelésével és megítélésével foglalkozik, hanem akár egész történelmi korok értékelésével. Franciaországban például megesett, hogy egyének helyett magáról a Vichy-rendszerről nyilvánított véleményt egy bíróság.
Védekezhet-e mindezen külső hatások ellen a történész? - kérdi Revel. Aligha - adta meg rá a választ. Jobban tesszük, ha a reménytelen harc helyett szembenézünk tudományunk új kihívásaival, és azzal, hogy mindezek az új kihívások akár a történettudomány átalakulásához is vezethetnek. Azt a kérdést, hogy mégis mit kell tennünk, ha meg akarjuk óvni a történelem terrénumát, Revel nyitva hagyta. A legfontosabb szerinte az, ha tudatában vagyunk ezeknek a kihívásoknak.
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap