2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Etiópia legősibb keresztény műemléke

2004. október 26. 12:30

A lalibelai sziklatemplom-komplexum, mely Afrika legismertebb őskeresztény műemléke, sokkal régebbi, mint eddig feltételezték.

Korábban az axúmi obeliszk Rómában veszteglése, nemrégiben pedig a brit kormánytól visszakövetelt kegytárgyak kapcsán írtunk Etiópiáról. Egy szenzációs régészeti eredmény ismét ráirányította a figyelmet az afrikai ország 25 milliós keresztény közösségére - sőt, az egész épített világörökségre.


Újabb vizsgálatok szerint ugyanis Etiópia legősibb keresztény műemléke még sokkal régebbi, mint eddig gondolták. A tudósok eddigi véleménye szerint a Lalibelában fekvő, 11 sziklába vájt templomból álló épület-komplexum i. sz. 1200 körül keletkezhetett. Egy brit régész azonban azt állítja: a később templomként használt helyiségek eredetileg erődítménynek készültek - méghozzá fél évezreddel korábban.


"A felfedezésnek köszönhetően egészen másképp kell értelmeznünk Afrika legismertebb, őslakosok által emelt keresztény műemlékét" - állítja David Phillipson, a Cambridge-i Egyetem afrikai régészettel foglalkozó kutatója. A tudós tanulmánya szerint - mely jövőre lát napvilágot teljes egészében - a tizenegyből két szentély (a Merkuriosnak, egy helyi szentnek és Gábriel arkangyalnak szentelt templom) eredetileg egy erődkomplexum palotái voltak. Egy harmadik, ugyaneben a korai időszakban kivájt templom később a szűz mártírok temploma lett.


A Merkurios- és a Gábriel-templomok olyan helyeken épült, amiket szemmel láthatólag jól lehet védeni. Feltehetőleg egy erődrendszer részei voltak, melyet az Axúmi Birodalom felbomlását követő, politikailag instabil időszakban építettek az i. sz. 7. század közepén. Fénykorában - mely az i. sz. 3. és 6. század közé esett - ez a birodalom uralta Etiópia és Eritrea északi részét, időnként a mai Jemen területét, sőt, olykor a Nílus völgyét is.


Phillipson Lalibela építészeti stílusára, az épületrészek közötti összefüggésekre és Etiópia más építményeivel való összehasonlításra alapozza elméletét. Véleménye szerint a 11 templomból legalább négyet kifejezetten vallási célra építettek a 10. vagy 11. században, további 3-4 templomot pedig a 13. század közepén. Phillipson szerint utóbbi időszak - melyre eddig a templomokat datálták - nem az építkezések kezdete volt, csupán ekkor tett szert a komplexum a legnagyobb vallási jeletőségre történelme során.


Az új kutatási eredmények arra a kapcsolatra is rávílágítanak, mely a kereszténységet a 4. században felvevő axúmi civilizáció és a késő-középkori Etiópia között fennállt. Az axúmi templomok számos építészei megoldását ugyanis viszontláthatjuk Lalibela 10. és 11. században a sziklákból kivájt templomain - olvasható az Archaelogy.org régészeti szakportálon.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár