2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

John F. Kennedy merénylet áldozata lesz

2004. szeptember 13. 12:06

Országos körútja során John F. Kennedy elnököt a texasi Dallasban megölik. Harminc perccel a halálos lövések után a 46 éves elnök a Parkland Memorial Hospitalban belehal súlyos sérüléseibe, anélkül hogy visszanyerte volna öntudatát. Az ugyancsak megsebesülő John Conally texasi kormányzó életét sikerül megmenteni. Már 99 perccel Kennedy halála után Lyndon B. Johnson alelnök Washingtonban, mint az Egyesült Államok 36. elnöke leteszi az esküt. A nemzetközi közvélemény gyászolva és felháborodva fogadja a Kennedy elleni merénylet hírét. Mint feltételezett gyilkost a rendőrség még aznap elfogja Lee Harvey Oswald volt tengerészt. Indítékait illetően teljes a bizonytalanság. Vallomást nem tesz. Az események rekonstruálása a következő képet mutatja: 11.40 óra: Kennedy és felesége, Jacqueline repülőtéren Dallasba érkezik; 11.51 óra: az oszloppal nyitott gépkocsin elindul a repülőtérről; 12.30 óra: amikor a kocsi elhalad az Elm Streeten, Kennedyt és Conallyt több lövés éri egy ház ötödik emeletéről; 13.00 óra: Kennedy a kórházban meghal; 13.35 óra: a feltételezett merénylőt a Texas Színházban elfogják, miután szökés közben lelőtt egy rendőrt. Két nappal Kennedy meggyilkolása után Jack Leon Rubinstein, étterem- és sztriptízbár-tulajdonos, akit általában csak Jack Ruby néven ismernek, közvetlen közelről lelövi a merénylőt, Oswaldot, amikor a rendőrségről egy börtönbe szállítják át. Indítékul Ruby azt hozza fel, hogy meg akarta kímélni Kennedy özvegyét egy Oswald elleni pertől. Egy nappal később, november 25-én John F. Kennedyt ünnepélyes keretek között örök nyugalomra helyezik a washingtoni Arlington hősi temetőben. Kennedy, a 35. elnök (demokrata) és az első katolikus ezen a poszton, alig három esztendeig volt "a világ leghatalmasabb embere". 1960-ban szoros eredménnyel győzte le a választásokon a republikánus Richard M. Nixont (1961. I. 20.). Sokak szemében a brookline-i (Massachusetts) születésű Kennedy új reménysugár volt a politika szürke hétköznapjaiban. Amit az "új határokról" mondott, új szociálpolitikai és gazdaságpolitikai célokat tűzött az amerikai közvélemény elé. A "szegénység ellen harca" (öregek gondozása betegség esetén, az oktatásügy javítása stb.) nagy érdeklődést keltett. A külpolitikában - amelyet megzavart a kubai válság és a vietnami konfliktus - a Szovjetunióval való békés együttélést proklamálta.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár