A térdig érő város

Bam városa a földrengés előtt...

`Valóságos kulturális katasztrófa történt` - mondta Afsar Szisztani teheráni történész a Washington Postnak. `Bam ősi városa Irán történelmi örökségének egyik legcsodásabb darabja volt.` Egy másik teheráni szakértő egyenesen az afganisztáni Buddha-szobrok 2001-es szándékos lerombolásához hasonlította az emberi kultúrát ért veszteséget. Az évszázadokig lakott, de 150 éve néptelen, múzeummá alakított műemlékegyüttest 1958 óta folyamatosan restaurálta és tartotta karban valamennyi egymást követő kormányzat.

Az agyagváros Irán egyik legnépszerűbb látványossága volt, több tízezer turista kereste fel évente. A lenyűgöző látványt nyújtó, legalább 2000 éves, 6 négyzetkilométeres területen emelkedő épületegyüttes - melyet teljes egészében napon szárított vályogtéglából, pálmatörzsekből és szalmából építettek - volt a világ legnagyobb vályogépítménye. Az ókori városépítészet szinte teljes épségben fennmaradt, csodálatos példája erődített falakból, lakóházakból, hivatali épületekből, templomokból és fürdőkből állt. Bár az Óváros egyes részei Krisztus korából származtak, a komplexum nagyobbik részét a 15-18. században emelt építmények alkották.

Az iszlám előtti kultúra egyedülálló tanúja eddig sem vészelte át sértetlenül az évezredeket. Jóllehet a közvetlen közelében húzódó szeizmikus törésvonal mindeddig nem tett benne kárt, de fennállása során többször is elfoglalták és kifosztották. Legutóbb a 18. században, a Szafanida-dinasztia idején építették át jelentősen; végső elnéptelenedése az 1722-es afgán megszállás idejére tehető. Eddig az időpontig a becslések szerint 9-13 000 ember lakta a komplexumot. Lakói Pezsia földjén az elsők között tértek iszlám hitre, és ők építették az első iráni mecseteket is.

Nemzetközi segítség

Az ókori várost öt éven belül, képzett szakemberek segítségével újjáépítik, bármennyibe kerüljön is Iránnak a helyreállítás - jelentette be Ahmad Maszdzsed-Dzsamji, Irán kulturális ügyekért és az iszlám irányelvekért felelős minisztere, miután személyesen megtekintette a romokat. Azt is hozzátette, hogy máris sok ország - elsőként Olaszország és az Egyesült Államok - ajánlotta fel szakértőit a helyreállításhoz, melynek során már nemcsak régészeti, hanem szeizmológiai tényezőket is figyelembe vesznek.

...és után

Még Egyiptom is felajánlotta tapasztalt régészeinek és restaurátorainak segítségét - jóllehet Kairó korábban megszakította diplomáciai kapcsolatait Irán iszlám fundamentalista kormányzatával. "Bam város városkomplexuma az emberiség kultúrtörténetének egyik legfontosabb emléke a Közel-Keleten" - indokolta a gesztust Faruk Hoszni, Egyiptom kulturális ügyekért felelős minisztere. A helyreállítás érdekében nemzetközi összefogást kezdeményezett az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO is.

A helyreállítás költségeit még az iráni kormány sem tudja megbecsülni - és persze a több tízezer halott városában nem is ez a hatóságok legégetőbb feladata. Négyszázmillió dollárt azonban máris elkülönítettek a célra.

Az iráni kormány intézkedéseiből és nyilatkozataiból az derül ki, hogy a hatalmas összeg nem csupán egyetlen műemlék-együttes újjépítésére szolgál, hanem egy hosszabb, az ország teljes épített örökségének megőrzését szolgáló program alapja is. Az ország ugyanis több nagy szeizmikus törésvonal metszéspontjánál fekszik, s gyakran érik pusztító földrengések. Az illetékesek hosszú távú célja az, hogy nemcsak a nagy értékű műemlékeket, hanem a modern lakóházakat is megóvják a földmozgások pusztításától. Összehasonlításképp: a karácsonyi rengéssel azonos erősségő földmozgás, mely több mint 30 000 áldozatot szedett Iránban, mindössze két életet követelt előző héten a szintén törésvonalon fekvő, földrengésektől gyakran sújtott Kaliforniában.