2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Rembrandt kancsal lehetett

2004. szeptember 21. 10:32

Egy amerikai kutató szerint a németalföldi művész a szemtengelyferdülés egyik speciális fajtájában szenvedett: egyik szeme kifelé fordult.

Korábban


Rembrandt pirszingje

Egy nyugdíjas angol föl-orr-gégész újabban Rembrandt eldeformálódott fülének rejtélyét kutatja.

Bal szeme kifelé fordult

Margaret Livingstone, a bostoni Harvard egyetem orvosi fakultásának neurobiológusa a festőóriás 36 fennmaradt önarcképét - festményeket és rézkarcokat - tanulmányozva jutott arra a következetésre, hogy Rembrandt kancsal volt. Betegsége azonban nemhogy gátolta volna munkájában, hanem inkább egyfajta külön adottságot jelentett tehetsége kibontakoztatásában.


A feltételezett szembetegség, a széttartó kancsalság tette képessé Rembrandt van Rijnt arra, hogy háromdimenziós képi élményeket kétdimenziósra transzformáljon festményeiben.


"Egy-egy testi hiba nem mindig jelent fogyatékosságot: lehet, hogy a hiányosság valamilyen más területen egyenesen isteni adomány. Közel áll hozzám az a nézet, miszerint a különböző képességeknek biológiai alapjai vannak, még akkor is, ha - mint Rembrandt esetében - csupán olyan egyszerű dologról van szó, mint a mélységi látásra való képtelenség" - mondta a kutató.


Livingstone szerint a háromdimenziós észlelés csökkent volta olyan "hiányosság", amely kifejezetten előnyös lehet egy művész számára, aki mintegy "lesimítja" az észlelt képet, hogy aztán megfelelő módon tudja visszaadni közönségének. A művészeti iskolák tanárai rendszerint azt tanácsolják növendékeiknek, hogy egy kép megkomponálásakor csukják be egyik szemüket.


Rembrandt 24 önarcképéből 23-ban a művész jobb szeme jobb felé néz, miközben a bal szem egyenesen előre - áll a New England Journal of Medicine című tudományos folyóirat cikkében. Mivel az önarcképek többnyire tükörbe nézve készülnek, feltehető, hogy Rembrandtnak a bal szeme kancsalított kifelé, s a kérdéssel foglalkozó amerikai tudósok mérései szerint a középtől való eltérés átlagosan mintegy 10 fok lehetett.


A művész megvizsgált 12 rézkarca esetében ugyan éppen a festő másik szeme látszik a középtől eltérő fókuszúnak, ez azonban csalóka. A rézkarcokon ugyanis minden fordított, hiszen úgy készülnek, hogy a vonalakat egy fémlapra karcolják, és a továbbiakban azt használják lenyomatként.


Mint a kutatók megállapították, a művésznek egyetlen festett önarcképe nem mutatta a bal szem kancsalságát, ez azonban azzal magyarázható, hogy vagy rézkarcról készült, vagy nem is Rembrandt keze munkája, hanem egyik tanítványa készítette, közvetlenül szemből festve le a művészt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár