Szovjet-Németország létrehozását tervezték Sztálinék

Európai Szovjetköztársaságok Szövetsége

Mint Otto Wenzel `1923 - Az elvetélt német októberi forradalom` című 370 oldalas művéből kitűnik, a Német Kommunista Párt (KPD) vezetői, élükön Heinrich Brandler elnökkel, Ernst Thalmann-nal és Clara Zetkinnel 1923 nyarán és őszén több ízben is tanácskoztak Moszkvában az Oroszországi Kommunista Párt (OKP) vezérkarával, amelynek élén - a beteg Lenint helyettesítve - Sztálin állott. Igaz, ekkor még csaknem vele egyenrangú vezetőnek számított a későbbi tisztogatások során meggyilkolt Trockij, Buharin, Zinovjev és Radek is.

A szeptember 25-én lezajlott összejövetelen már arról folyt a vita, vajon a forradalom után "Szovjet-Németország" csatlakozzék-e a Szovjetunióhoz, vagy pedig a célul kitűzött "Európai Szovjetköztársaságok Szövetségének" a magvát képezze-e. Mint Zinovjev a németek értésére adta, az OKP Központi Bizottsága "egyhangúlag" támogatásáról biztosította a németországi felkelés kirobbantását.

"Az elsődleges feladat most felkészülni a háborúra és abszolút mértékben támogatni a német forradalmat" - jelentette ki Trockij, a Vörös Hadsereg katonai támogatásáról biztosítva a német elvtársakat. Mindazonáltal azt is leszögezte, hogy "Németországban a hatalmat a német munkásosztálynak kell megragadnia".

A német forradalom kirobbantásának időpontját természetesen a szovjet vezetés határozta meg - bár nem zárható ki, hogy ehhez Thalmannék "súgtak" Moszkvának. Egy másik kortörténeti műben (Bayerlein, Babicenko, Firsov, Vatlin: "Német október 1923" - 470 oldal) megtalálhatók az OKP Politikai Bizottságának 1923. október 4-én tartott üléséről készült jegyzőkönyv részletei. Ebben Sztálin, Trockij, Zinovjev, Molotov és Buharin november 9-ét jelölte meg a felkelés kezdőnapjaként. A jegyzőkönyv, számos kortörténeti anyaggal együtt, az orosz elnöki hivatal levéltárában található, és kutatók számára immár hozzáférhető.

Habár Moszkva - a német kommunisták kérésére - több tucat katonai tanácsadót küldött Berlinbe, élükön Karl Radekkel, a hetek múltával az orosz vezetés számára világossá vált: Németországban - lenini terminológiával élve - nincs "forradalmi helyzet" abban az értelemben, hogy a baloldal nem képes a társadalom döntő többségét maga mögé állítani a fennálló rend megdöntése céljából. Még többet nyomott a latban a kommunisták katonai gyengesége.

1. Európai Szovjetköztársaságok Szövetsége
2. Németország a szélsőjobbé lett