275 éve született Moses Mendelssohn német filozófus
2004. szeptember 6. 16:08
Kétszázhetvenöt éve, 1729. szeptember 6-án született Dessauban Moses Mendelssohn német filozófus.
A Tóra német fordítója
1754-ben találkozott Gotthold Ephraim Lessinggel, s életre szóló barátságot kötöttek. A német drámaíró A zsidók című, 1749-es drámája nemeslelkű hősét vélte benne megtestesülni, s 1779-es darabját, A bölcs Náthánt Mendelssohnról, a vallások egyenlősége és a vallásszabadság hirdetőjéről a "német Szókratészről" mintázta.
Mendelssohn első művét, a Filozófiai beszélgetéseket - melyben Leibnizet méltatta - Lessing a szerző tudta nélkül adta ki. Közös művük volt a "Pope, egy metafizikus". Mendelssohn 1755-ben adta ki Levelek az érzelmekről című írását. 1763-ban A metafizikus tudományok evidenciájáról szóló értekezésével Kant ellenében elnyerte a Porosz Tudományos Akadémia irodalmi díját, ekkor II. Frigyes király mentesítette őt a zsidókat sújtó korlátok alól. Műve a metafizikai állítások igazolhatóságát a matematikai tételekével vetette össze.
Leghíresebb munkája, a Phaedon, vagy a lélek halhatatlanságáról (1767) az egyre terjedő materializmussal vitázott. A címmel Platón előtt tisztelgett, s elnyerte vele Herder és több német fejedelem barátságát. E művét már 1793-ben lefordították magyarra. 1770-ben jelent meg Kohelet-(A prédikátor könyve) kommentárja, és Maimonides logikájának magyarázata. 1771-ben vitába bonyolódott Lavater svájci teológussal, aki felszólította: ha nem tudja cáfolni Charles Bonnet kereszténységre vonatkozó teológiai érveit, térjen át erre a hitre.
Bár Mendelssohn gyűlölte a hitvitát, úgy érezte, ez esetben hangot kell adni zsidóságának. Végül idegösszeomlást kapott, amelyből csak 1774-ben lábalt ki, ekkor kezdte fordítani a Zsoltárok könyvét. 1778-ban írta A zsidók vallási törvényeit, ebben a polgári jogokkal is foglalkozott. Következő munkája a Tóra, azaz Mózes öt könyvének német nyelvű, de héber betűkkel nyomtatott változata volt, melyhez barátjával, Salomon Dubnoval írt kommentárt, segítve a zsidókat hagyományaik s a német kultúra összeegyeztetésében. A zsidók ebből tanulták meg a német irodalmi nyelvet, s sikere volt Angliában, Franciaországban és Hollandiában is, de a konzervatívok sokat támadták, egy ortodox rabbi betiltotta a használatát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap