Lezajlanak az első demokratikus önkormányzati választások
2004. szeptember 4. 06:10
A szovjet rendszer egyik sajátossága a centralisztikus államépítkezés. Az állam, illetve a végrehajtó apparátus a megtermelt javakat elvonja, és egy a termeléstől független - azaz a termelő intézményektől és a javak forrásának helyétől független - újraelosztást valósít meg. Az újraelosztást az állami ideológia, illetve az állampárt ideológiájának preferenciái irányítják. Ezen alapkoncepció gyakorlati érvényesítése szükségszerűen vezet a végrehajtó hatalom túlsúlyához és állami bürokrácia túlépítkezéséhez. Így az újraelosztásban a helyi önkormányzatoknak általában igen kis szerep juthatott.
Az állami központosítási elvet erősítették a térségben a kelet-európai hagyományok. A Szovjetunióban a községi demokráciának és a helyi önigazgatásnak köztudomásúan szinte semmiféle hagyománya nem volt. Magyarországon a megyék képezték a helyi önigazgatás legfontosabb fórumát. A község (a "Gemeinde") a megyének volt alárendelve. Ebből emelték ki az ún. megyei jogú városokat, amelyek nagyfokú autonómiával rendelkeztek, s igazgatásilag közvetlenül a kormányzathoz tartoztak. (az 1876. évi törvény megsemmisítette azokat a különböző etnikai és más hagyományokra alapozó autonómiákat, amelyek a történelmi Magyarországon belül még léteztek.)
A dualizmus időszakában a vidéki városok látványos fejlődésnek indultak, ami azonban a trianoni Magyarországon megakadt. 1920 után Budapest a kis országterület politikai és gazdasági rendszerén belül aránytalan túlsúlyra tett szert. Ugyanez az igazgatási centralizmus folytatódott 1945 és 1961 között. Ebből a történelmi-földrajzi sajátosságból következően is, Magyarországon a politika, a gazdaság és általában a döntéshozatal a fővárosban történt.
1949 után találkozott e három tényező: 1.) a sajátos kelet-európaiság (a helyi községi autonómiáknak gyengesége); 2.) a Trianon utáni Budapest-központúság; 3.) valamint a szocialista rendszer politikai, adminisztratív centralizmusa.
Az 1962 után kibontakozó reformerők egyik törekvése volt a lokális intézmények önállóságának növelése. A decentralizáció - mint igazgatási alapelv - nemcsak a gazdaságban (vállalatok önállósága), hanem mint területigazgatási elv (tanácsok önállósága) is fontos szerepet kapott. A települések önállóságát igyekezett támogatni az az irányzat, amely sorra-rendre, sok gúnyolódást is kiváltva, minősítette "város"-sá a községeket. A "városiasság" ismérvei ugyan hiányoztak, de nőtt a helyi igazgatási önállóság. Növelte a helyi önállóság szerepét az 1985. évi tanácsi választásokon a személyes jelölés is. Az 1989. évi ún. sarkalatos törvények már deklarálták a községi önkormányzatok szerepét a jövő demokráciájában. Ez az elképzelés valósult meg az első demokratikus önkormányzati választásokon, 1990 szeptemberében.
A választások első fordulójában a szavazásra jogosultak 40,18, a másodikban 28,94%-a élt jogával. Budapesten és a 10 ezernél nagyobb népességű városokban, az egyéni kerületekben az SZDSZ és a Fidesz együtt 44,5, a kormánykoalíció pártjai 30,7%-ot szereztek. (A budapesti eredmény: SZDSZ 34% = 25 mandátum, MDF 27 % = 20 mandátum, Fidesz 18% = 13 mandátum, MSZP 7% = 5 mandátum, KDNP 5% = 3 mandátum.)
A 10 ezernél kevesebb lakosú települések közvetlenül választott polgármesterei közül 82,9% független (többnyire a régi vezetők). E települések önkormányzati képviseletének tagjai között 71% volt a független.
A külföldi kommentárok általában a független jelöltek feltűnő sikerét és az alacsony részvételi arányt emelték ki. Az ok szerintük: a lakosság csalódott az új, demokratikus alapon létrejött vezetésben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Horthy
- A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka
- A kormányzó hitvese: Horthy Miklósné Purgly Magdolna
- Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
- A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst
- A nemzetmentőtől a nemzetvesztőig: hányféle Horthy-kép létezik?
- Kard nélkül, a kultúra erejével harcolt Magyarország felvirágoztatásáért Klebelsberg Kunó
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.