Újabb nemzetközi elismerést söpört be a Magyar Zene Háza

Forrás: MTI / Balogh Zoltán

A közlemény szerint a világszerte közel 200 millió olvasóval rendelkező neves nemzetközi lap közönségszavazásán a Liget Budapest Projektben megvalósult magyar intézmény ezzel olyan nevezetességek mellé került, mint a Spanyolországban található római amfiteátrum, az angliai Hadrianus-fal vagy a dániai Kronborg-kastély.

„A Magyar Zene Háza kivételes épülete Budapest gyönyörű parkjában, a Városligetében található. A gombaszerű főbejáraton belépve a zenetörténetnek szentelt múzeumban találjuk magunkat. A zene kezdeteitől a gregorián éneken és a magyar népzenén keresztül egészen napjaink zenéjéig itt minden megismerhető. Lenyűgöző hely” – írja a The Guardian cikke.

A közlemény szerint a nagy múltú brit lap cikkében az olvasói véleményét gyűjtötte össze arról, hogy melyek azok az európai helyszínek, amelyek a legnagyobb hatással voltak rájuk. A listán Spanyolországtól Dániáig, az ókortól a modern művészetekig a legizgalmasabb, az olvasókat leginkább inspiráló kulturális célpontok szerepelnek.

„Rendkívül büszkék vagyunk a Magyar Zene Háza újabb elismerésére, amely visszaigazolja azon törekvésünk sikerét, amely már a Liget projekt tervezési szakaszában egyik elsődleges célunk volt: a Városliget, mint turisztikai attrakció kerüljön be a Budapestre érkezők »kötelező« látogatási pontjai közé. Nem csak Fujimoto remekműve, de a Néprajzi Múzeum vagy a Ballonkilátó külföldi látogatóinak emelkedő számai alapján látható, hogy felkerültünk a nemzetközi turisztikai térképre. A hosszú távú célunk pedig az, hogy a parkba folyamatosan olyan megújuló kulturális tartalom, rekreációs élmény költözzön, ami miatt önmagában is érdemes elindulni Budapestre és hosszabb időt eltöltetni itt, sőt, akár újra és újra vissza is térni” – idézik a közleményben a The Guardian elismerése kapcsán Gyorgyevics Benedeket, a Városliget Zrt. vezérigazgatóját.

A Magyar Zene Háza nem először szerepel rangos nemzetközi kiadványok toplistáján, hiszen már megnyitása előtt a CNN a világ legjobban várt épületeként írt róla, míg 2022-ben a Time Out magazin a világ legjobb kulturális vonzerői közé választotta.

Az intézmény felkerült a patinás Architectural Digest Magazine 2023 legnagyobb hatású nemzetközi attrakcióit gyűjtő listájára, a világ egyik legismertebb lapja, a Time Magazine pedig a Néprajzi Múzeummal egyetemben beválogatta a World's Greatest Places nevű gyűjtésébe, ami sokmillió olvasójának utazási döntéseit határozza meg. Mindezek összesített hatásaként 2023-ban az első turisztikai tematikájú díját is elnyerte a Liget Budapest Projekt, melyet az International Travel Awards megmérettetésén a világ legjobb turisztikai fejlesztésének választottak – emlékeztettek a közleményben.

A Magyar Zene Háza 2022. januári nyitása óta Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális intézményévé vált, már 1,3 millióan jártak a Liget Budapest részeként megvalósult intézményben, ezzel példátlanul rövid idő alatt a fővárosi kulturális élet egyik emblematikus helyszíne lett.

A házban fellépő művészek és a közönség visszajelzései, valamint a látogatottsági adatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Magyar Zene Háza nemcsak különleges építészeti műalkotásként, hanem sokrétű programkínálata révén is sikeresen kapcsolódott be a fővárosi kulturális élet vérkeringésébe. A ház a kiemelkedő látogatottság mellett Magyarország egyik legtöbbet posztolt épületévé vált, számtalan fotón, videón köszön vissza ikonikus üvegfala, lyukakkal áttört tetőzete valamennyi social media felületen, itthon és külföldön egyaránt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?