Juan Diego lett az első indián szent, neki jelent meg a Guadalupe-i Szűzanya

Juan Diego festménye

Mexikót, mint Közép- és Dél-Amerika nagy részét, a spanyolok hódították meg a 16. század első évtizedeiben. Miután Hernán Cortés spanyol felfedező hajói kikötöttek Veracruznál, csak idő kérdése volt, hogy az Azték Birodalom alulmarad a hódítókkal szemben. Cortést eleinte azték istennek gondolták, akinek éppen 1519-re jósolták eljövetelét, a spanyol ezt ki is használva igyekezett minél több kincset szerezni a közép-amerikai őslakosoktól. A jódindulatú fogadtatás azonban nem tartott sokáig, miután az indiánok felfedezték Cortés valódi szándékait fegyverekkel próbáltak ellen állni a hódítóknak. Küzdelmük nem aratott sikert, 1530-tól az Azték Birodalom területe spanyol gyarmat lett.

A Guadalupe-i Szűzanya ikonja, Mexikó jelképe

Misszionáriusok az Újvilágban

Az 1520-as években misszionáriusok is érkeztek, 1523-ban a ferencesek, 1526-ban a domonkosok, míg 1533-tól az Ágoston-rend szerzetesei az Újvilágba, és szerveztek önálló rendtartományokat. A 17. században már a jezsuiták is megjelentek, de mivel felléptek a bennszülöttek kizsákmányolása ellen, a spanyol korona 1767-ben kiűzte őket. 

Juan Diego, születési nevén Cuauhtlatoatzin, 1474-ben jött világra a források szerint az azték fővárostól (ma Mexikóváros) 20 kilométerre. A „Beszélő Sas” nevet kapta szüleitől és a Nican Mopohua tanúsága alapján, ami az első írásos emléket őrzi a jelenésekről is, szegény, de szabad család gyermekeként nőtt fel.

50 éves volt, mikor feleségével együtt ferences-rendi atya keresztelte meg, ekkor kapták a Juan Diego és a Maria Lucia neveket. Juan Diego, a hivatalos egyházi vizsgálat szerint, már megtérése előtt odaadó és elkötelezett életet élt, keresztényként pedig a hit buzgó gyakorlója lett. Rendszeresen részt vett a tanításokon, ahová 14 mérföldet gyalogolt.

Jelenések a Tepeyac hegyén

Felesége pár évvel később, 1529-ben halt meg, gyermekük pedig nem született. Juan Diego gyászában sem hagyta el korábbi szokásait, rendszeresen látogatta a távoli templomot, ahova még napfelkelte előtt elindult.

Egyik útja során, 1531. december 9-én, amikor éppen a tenocstitlani templomba tartott, amikor a Tepeyac hegyén áthaladva megjelent neki a Guadalupe-i Szűzanya. Saját nyelvén szólította meg a férfit és arra kérte, hogy templom épüljön ezen a helyen. Amikor Juan átadta az üzenetet a püspöknek, ő jelet kért. Juan visszatért az első jelenés helyszínére, ahol ismét találkozott a Szűzanyával, aki ez alkalommal virágokat adott neki, amit felsőruhájába (tilma) tett. Ezeket vitte el bizonyítékként a püspökhöz, de amint átadta volna őket, a Guadalupe-i Szűz képe jelent meg gyékényből szőtt köpenyén.

A Guadalupe-i Miasszonyunk bazilika napjainkban

Templom épül

A csoda valósággal megrázta a környéket és Zumarraga püspök pedig utasításokat adott az építkezés megkezdésére. Először kápolna épült fel, a Tepeyac-hegyén álló Mária-templomot (ami mára már bazilika) 1709-ben szentelték fel és az egyik legjelentősebb kultuszhellyé vált. Mai alakját 1974 és 1976 között nyerte el. Itt őrzik ereklyeként Juan Diego tilmáját is.

A jelenések utáni időszakban tömeges megtérésekről számoltak be, néhány év leforgása alatt 9 millió azték keresztelkedett meg.

Juan Diego csendes visszavonulásban fejezte be életét. II. János Pál pápa 1990-ben boldoggá, majd 2002-ben a Guadalupe-i Miasszonyunk bazilikában szentté avatta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
• Így lett Kassa csehszlovák város
• Tíz nagy győzelem a halál fölött
• A modern remetekirályság
• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• A kerti szajha
• Kolozsvár román megszállása
• Az újra megtalált munkásnő
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma