A halál balvanói alagútja
2024. december 27. 18:07 Múlt-kor
A balvanói vonatkatasztrófában, 1944. március 2-án a túlterhelt, vonat az emelkedőn alagútban rekedt. A rossz minőségű szén égése szén-monoxid-mérgezést okozott és az utasok nagy része, mintegy 520 ember, életét vesztette. A tragédiát évekig elhallgatták, és a pontos részletek máig vitatottak.
Mussolini szemlét tart 1944 végén. (forrás: Bundesarchiv, Bild 101I-316-1181-11 / Vack / CC-BY-SA 3.0)
Korábban
1943-44-ben a szövetségesek felszabadították Olaszország déli részét és – rendkívül lassan – folyamatos, nehéz küzdelmekkel haladtak Róma irányába. Ami rosszabb volt ennél, hogy az ország két részre szakadt: a Mussolini vezette fasiszta északra, illetve a III. Viktor Emánuel vezette szövetségesbarát délre, amelyek polgárháborús állapotba sodródtak. Az említett a háborús hiány azonban számos nehézséget szült, és a feketepiacok kiteljesedését eredményezte. Az illegális kereskedők az éjszakai, kevésbé ellenőrzött vonatokat használták áruik szállítására.
A nehézségek közé tartozott az is, hogy a vonatok működtetéséhez rossz minőségű tüzelőanyagokat használtak, amelyek égési mellékterméke nagy mennyiségben a színtelen, szagtalan, mérgező hatású szén-monoxid volt. 1944 februárjában már volt a Battipaglia–Metaponto vonal egyik alagútjában egy ebből adódó mérgezéses baleset.
Az áldozatok holttesteit elszállító teherautó
1944. március 2-án este indult útjáról a 8017-es számú vonat 4 utasszállító és 43 áruszállító vagonnal, amelyek a hivatalos össztömege 520 tonna volt. Az út első órájában Battipaglia–Metaponto állomáson a villanymozdonyt két gőzhajtású mozdony váltotta fel. A vonat több településen is áthaladt, amelyeken ismeretlen számú utas – köztük valószínűleg sok feketekereskedő is – szállt fel poggyászokkal, nagy mértékben megnövelve a szerelvény súlyát.
Éjfélkor a vonat elérte Balvano-Ricigliano állomást, amely az utolsó megállója volt. Itt egy ötven perces rutin karbantartást, illetve vízfelvételt végeztek, mielőtt tovább haladt volna. A következő állomása a hét kilométerre fekvő Bella Muro volt, ahonnan rendszerint jeleztek Balvanóba, ha egy felőlük haladó vonat elhagyja az Armi alagutat. Balvanóból csak ekkor indították el a következő vonatot, azonban a 8017-esről nem kaptak értesítést.Az Armi alagút 1968 méter hosszú, 1,3%-os dőlésszöggel. A vonat túlterheltsége okán csak 15 km/h-s sebességgel haladt, és az esőzések következtében nedvessé vált síneken addig lassult az alagút emelkedőjén, míg meg nem állt. Ekkorra már majdnem az összes kocsi az alagútban volt.
A rossz minőségű szén a zárt térben nem adott esélyt senkinek sem a túlélésre. A hátsó mozdony vezetője hátramenetbe akart váltani, az elsőé azonban tovább haladt előre, kommunikálni pedig nem tudtak egymással. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a legénység úgy próbált úrrá lenni a helyzeten, hogy még több szenet lapátolt a tűzre, hogy mozgásra bírja a szerelvényeket.
3. A holttestek a balvanói állomáson
Elsőként a tűzhöz közel álló személyzet fulladt meg, majd a hátsó kocsikban alvó emberek, akiknek a többsége már soha nem ébredt fel. A kevés túlélő többsége azokból a kocsikból került ki, amelyek még nem voltak az alagútban.
A balvanói állomásfőnök öt óra tíz perckorkor értesült a katasztrófáról és csupán negyven embert tudtak megmenteni, a kb. 520 halottból pedig csupán 235-öt sikerült azonosítani. A legénységből ketten élték túl a katasztrófát. A szerencsétlenség áldozatait négy tömegsírba hantolták el szertartás nélkül Balvano közelében.
Az olasz hatóságok csak hét évvel a baleset után merték nyilvánosságra hozni a történteket, a túlélők és az áldozatok családjai még további húsz évig részesültek kártérítésben. A hosszú elhallgatás miatt a balvanói katasztrófa részletei – a baleset okai, az áldozatok pontos száma, a felelősök kiléte – máig vita tárgyát képezi.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- A 20. század viharai sem tudták elpusztítani a Magyar Cserkészszövetséget 12:05
- Ha már nem lehetett király, tengerészeivel felfedeztette a fél világot 10:36
- A halál balvanói alagútja tegnap
- Kezdetben egyáltalán nem nyerte el a párizsi lakosok tetszését az Eiffel torony tegnap
- Sok magyar menekült az Egyesült Államokban töltötte 1956 karácsonyát tegnap
- Kereskedelmi utakon érkezett a buddhuizmus Kínába tegnap
- Koncepciós per keretében, teljesen irreális vádak alapján ítélték el Mindszenty Józsefet 2024.12.26.
- Napjainkig megoldatlan egy skót világítótorony hátborzongató rejtélye 2024.12.26.