A Kimek Kaganátus egyik ősi központjának felfedezése

Kazah táj

A régészeti feltárás során először földradaros technológiát alkalmaztak, amely megmutatta, hogy a terület alatt szabályos városi struktúrák rejtőznek. Az ásatások megerősítették a feltételezést, a helyszínen épületalapokat, falmaradványokat és temetkezési helyeket találtak, amelyek alapján a kutatók úgy vélik, hogy a város a 9–11. század között élte fénykorát.

A Kimek Kaganátus, amely egykor Közép-Ázsia egyik legjelentősebb törzsszövetsége volt, több központ köré szerveződhetett, e város lehetett az egyik. A régészek számos bronz- és aranytárgyat találtak, amelyek a város gazdagságáról tanúskodnak. Ezek a leletek nemcsak a kimek kultúra fejlődését mutatják be, hanem azt is, hogy a térség az eurázsiai kereskedelmi utak egyik fontos csomópontja volt.

A Közép-Ázsiai civilizáció nyomai

A város szerkezete sokat elárul az ott élők társadalmi és gazdasági életéről. A központban nagyobb építményt azonosítottak, amely valószínűleg adminisztratív vagy vallási funkciót ellátó épület lehetett, de erre döntő bizonyíték nincsen. A környékén kisebb házak, raktárak és műhelyek maradványait találták meg, amelyek azt jelzik, hogy a város nemcsak politikai központ volt, hanem gazdasági és kézműves tevékenységek helyszíne is.

Kép egy kazak jurtában az 1910-es évekből

A temetkezési helyek különösen gazdag leletanyagot tartalmaztak. Az egyik sírban egy kimek szekér maradványait fedezték fel, amely díszes faragásokkal és bronzberakásokkal volt ékesítve. Ez a szekér valószínűleg magas rangú vezetőhöz tartozott, és temetkezési tárgyként szolgált. Más sírokban arany ékszerekre, fegyverekre és kerámiaedényekre bukkantak, amelyek a kimek társadalom gazdagságát és kulturális sokszínűségét tükrözik.

Kapcsolat a Selyemúttal

A város elhelyezkedése és leletei arra utalnak, hogy a Kimek Kaganátus fontos szerepet játszott a Selyemút egyik központi szakaszán. A város lakói nemcsak mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak, hanem részt vettek a távolsági kereskedelemben is. A leletek között talált selyemmaradványok, kínai porcelán és perzsa üvegedények azt bizonyítják, hogy a város a keleti és nyugati kultúrák találkozási pontja volt.

A kereskedelem révén a város nemcsak gazdaságilag gyarapodott, hanem kulturálisan is gazdagodott. Az építészeti stílusokon és a temetkezési szokásokon megfigyelhető keveredés azt mutatja, hogy a kimekek nyitottak voltak más kultúrák hatásaira, miközben őrizték saját identitásukat.

A felfedezés jelentősége

Ez a felfedezés rendkívül fontos, mert új perspektívát nyújt a közép-ázsiai civilizációk tanulmányozásában. A régészek hosszú ideje feltételezték, hogy a Kimek Kaganátus központja vagy központjai a mai Kazahsztán területén találhatóak, de ennek eddig nem voltak konkrét bizonyítékai. Ez az ásatás azonban nemcsak a kimek kultúrát tárja fel, hanem hozzájárul a közép-ázsiai történelem hiányzó darabjainak kiegészítéséhez is.

Sztyepp a Karagandi területen (Kép forrása: Wikipedia / Wassily / CC BY-SA 3.0)

A város feltárása emellett kiemeli a régió szerepét az eurázsiai történelemben. A térség nemcsak átmeneti állomás volt Kelet és Nyugat között, hanem olyan kultúrák bölcsője is, amelyek hozzájárultak a kereskedelmi, politikai és kulturális kapcsolatok formálásához.

A kutatók további ásatásokat terveznek a területen, hogy teljesebb képet kapjanak a város szerkezetéről és lakóinak életéről. A modern technológiák, például a drónok és a 3D modellezés, lehetővé teszik a terület részletes feltérképezését anélkül, hogy károsítanák a leleteket.

Ezenkívül a kutatók célja, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a Kimek Kaganátus gazdasági és kulturális kapcsolataiba. A város körüli régió további feltárása segíthet megérteni, hogyan fejlődött a térség a közép-ázsiai civilizációk egyik központjává.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”