10 tény a Hirosimára és Nagaszakira dobott atombombákról

Nagaszaki az atomrobbanás után

1. A Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák összesen 10 milliárd dollárba kerültek. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államok által a második világháború alatt felhasznált bombák értéke 31,5 milliárd dollár volt.

2. Az amerikaiak Japán történelmi központját, Kiotót is felvették az atombombával megtámadható városok listájára. A kulturális értékekben gazdag település, köszönhetően az Egyesült Államok hadügyminiszterének, Henry L. Stimsonnak, végül elkerülte az apokalipszist. Stimson ugyanis Kiotóban töltötte nászútját, és annyira megszerette a várost, hogy hallani sem akart annak elpusztításáról.

3. Az amerikai hadsereg által megrendelt tanulmányok szerint Japán esetleges inváziója esetén az Államok vesztesége 1,7 és 4 millió fő között mozgott volna, ebből a halottak számát 400 és 800 ezer főre becsülték.

4. Az amerikai elemzők egy része azt javasolta, hogy tartsanak a japánok részére egy „békés” erődemonstrációt az atombombával. A javaslatot végül elvetették, mivel az ellenzők azzal érveltek, hogy egy ilyen performansz nem váltaná ki a kívánt sokkhatást és a pusztulás emberi áldozatok nélkül nem lenne elég elrettentő a fanatikus japánok számára.

5. Hónapokkal az atomtámadások előtt az amerikaiak 63 millió röplapot dobtak le repülőgépeikről a japán nagyvárosok fölött, figyelmeztetve a lakosokat egy pusztító légitámadás eljövetelére.

6. A „Little Boy”-nak nevezett atombomba, amely 1945. augusztus 6-án Hirosima felett 580 méteres magasságban felrobbant, csak 240 méterrel tért el a kijelölt, ideális célponttól, így pusztító hatása is rettenetes volt. A robbanás pillanatában nagyjából 70-80 ezer ember, a város lakosságának 30%-a azonnal meghalt.

7. A „Fat Man” fedőnévvel ellátott, Nagaszakira ledobott atombomba viszont több mint 2,4 kilométerre a kijelölt célponttól robbant fel, így hatása is elmaradt a Hirosimára ledobott atombombáétól: a robbanás pillanatában „csupán” 40 ezren égtek hamuvá.

8. Az 1945. augusztus 9-én elindított, atommal felszerelt amerikai bombázó eredetileg Kokura városát vette célba, de a rossz látási viszonyok miatt (a város felett felhős volt az ég és egy jókora füstfelhő is nehezítette a célzást) a B-29-es Nagaszaki felé vette az irányt.

9. A hirosimai kataklizmát túlélők egy csoportja Nagaszakiba látogatott és túlélő foglakozást tartott a helyi rendőri szerveknek. A képzésen a rendvédelem éber őrei megismerkedhettek a Hirosimában bevált „duck and cover” (lebukni és takarni) technikával, amely annyit jelentett, hogy az atomvillanást követően azonnal arccal a föld felé kellett lebukni és a szabadon maradt bőrfelületeket lehetőleg el kellett takarni, így a robbanás epicentrumán kívül tartózkodóknak még volt esélyük túlélni a detonációt követő, perzselő lökéshullámot.

10. Hirosima hivatalos virága a leander, mivel ez a növény volt az, amely 1946 nyarán a radioaktív romok között elsőként virágba borult. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején