Sáncra fel! Vasárnap 16.30-tól ismét várfoglalás a Spektrumon!

Fotó: Szabó Gábor

Folytatva a már bevált várfoglalási stratégiákat, a második évadban is bepillanthatunk a részben ma már csak romjaikban létező, illetve már helyreállított középkori váraink kulisszatitkaiba. A sorozat hagyományaihoz híven a várfoglalók csapatához csatlakozó helyi szakértőkkel, várkapitányokkal, várbarátokkal folytatott kötetlen beszélgetések során feltárulnak az adott várral kapcsolatos tények és legendák, találkozunk talányos, máig magyarázatra váró rejtélyekkel, és megtudjuk, miről regélnek a várat felépítő kövek.

Miért épp ott, milyen célból épült a vár? Hol és miért épp ott volt a vár bejárata? Van-e, volt-e a várnak titkos bejárata és hogyan lehetett megközelíteni? Melyik volt a vár leggyengébb, legjobban támadható része? Hogyan ostromolták, és miként zajlott a vár utolsó ostroma? Hányan lakták és védték, illetve kik voltak a hős várvédők? Megannyi kérdés, amelyre a sorozat további epizódjaiban is választ várunk – és kapunk. Ám a várfoglaló csapat „hadvezére”, Vadon Jani nemcsak kérdez, hanem az első évadban is jól bevált várfoglalási technikákat is beveti: hős elődjei nyomán megmássza a bevehetetlen falakat, bejárja a titkos alagutakat és föld alatti járatokat, leereszkedik a feltáratlan kutakba és ciszternákba.

Fotó: Szabó Gábor

A tavaly ősszel vetített 12 részes első évadon a Filmdzsungel Stúdió 16 fős stábja dolgozott, akik kézikamerával, filmkészítésre alkalmas okostelefonokkal és légifelvételekkel tették igazán látványossá a végeredményt. A sorozatot ráadásul olyan 3D látványrajzokkal is kiegészítették, amelyek remekül példázzák, hogyan is nézhettek ki az erődítmények több száz évvel ezelőtt.

Az előkészületekkel több mint fél évet töltött el a tudományos ismeretterjesztő és természetfilm gyártásban rendkívül járatos Filmdzsungel csapata, és végül 23 nap alatt rögzítették a felvételeket. Ezalatt több mint 5000 kilométert tettek meg gyalogosan, autóval, kenuval, kerékpárral, lovon, lovashintón vagy adott esetben szamárháton, néha kötéllel a föld alá ereszkedve vagy éppen sziklákon lógva. Egyszóval mindent elkövettek azért, hogy a sorozat információban, látványban és humorban is gazdag legyen.

Az már rögtön az első évad elején kiderült, hogy Vadon János maga is bevallottan várimádó, így a csatorna keresve sem találhatott volna jobb partnert arra, hogy bemutassa Magyarország kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb várait Somlótól kezdve, Ónodon át egészen Boldogkőig, néhol a legendás Rockenbauer-túra, a Másfélmillió lépés Magyarországon ösvényein.

Fotó: Szabó Gábor

A Várfoglalók most vasárnap startoló második évada ezúttal határainkon kívülre is elmerészkedik: így a magyarországi helyszínek mellett izgalmas erdélyi műemléket is bemutat. A filmeket továbbra is lenyűgöző drónfelvételek, archív látványrajzok, korabeli ábrázolások, és a drónfelvételekhez igazodó, azokkal szinkronban készült, olykor meghökkentően részletes és lenyűgöző 3D rekonstrukciók teszik igazán látványossá.

Az új évad első részében Vadon János és kipróbált csapata a székelyföldi Csíkszeredát veszi célba, ahol egy kincseket rejtő latrina, az elveszett, és később megkerült, négyszáz éves Kájoni-kódex, és némi korabeli death metal várja őket. Bár hiába sietnek, előtte még muszáj útba ejteniük egy igencsak rendhagyó, természetes erősséget a Vargyas-patak szurdokvölgyében is.

Premier: április 16. 16:30, Spektrum

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait