Titokzatos kőbe vésett tenyérnyomra bukkantak a Jeruzsálemet körülvevő várárokban

A rejtélyes tenyérnyomot a vízzel soha fel nem töltött egykori várárok falán találták, amely az 1099-es keresztes hódítás előtti muszlim időkben Jeruzsálem várfalait kívülről biztosította.

A mai várfal melletti I. Szulejmán szultán utcában felújítják az útfelületet, és a munkálatok során régi korok építészeti nyomaira leltek, és ezért ki kellett hívni a régészeket, akik egy, a 10. században már fennálló, de talán korábban épített száraz árok maradványait tárták fel.

A várost egykor körülvevő árkot védelmi okokból építették, hogy megfékezze a lovakon és ostromgépezettel érkező középkori hódítókat. A korabeli feljegyzések szerint a keresztes lovagok ostromuk kezdete előtt feltöltötték ezt az árkot, hogy eszközeikkel és katonáikkal közelebb kerülhessenek a falakhoz.

A nagyvilágban általában feltöltötték vízzel a várárkokat, azonban a Szentföldön található középkori, legtöbbször a keresztesek építette várak körül száraz árkok húzódtak, mert nem volt víz a megtöltésükhöz.

„Az európai erődök és kastélyok köré ásott, vízzel teli árkok jól ismertek. A jeruzsálemi védmű száraz árok volt, amely mélységével és szélességével lelassította a katonák mozgását” – hangsúlyozta az IAA Facebook-oldalán az ásatásokat vezető régész, Zubair Adavi.

„A középkorban, a 10. századtól felhúzott falak sokkal erősebbek voltak a maiaknál, és már korábban is hatalmas árok vette körül ezeket” – emlékeztetett Amit Ram, az IAA jeruzsálemi igazgatója.

„A lovagi csaták, a kardok, nyilak és lovasok rohamainak korszakában Jeruzsálem erődítményei félelmetesek és kifinomultak voltak számos olyan alkotóelemmel, amelyek a várost megrohamozó hatalmas seregek megállítását szolgálták. A középkori hódítóknak egy mély árkon és két vastag falon kellett áthaladni, miközben a város védői tüzet és kénkövet záporoztak a falakról. Igazi pokol volt” – hangsúlyozta Ram.

„Ráadásul a város erődítményei között rejtett alagutak is voltak, amelyeket az IAA régészei már korábban feltártak. Ezekből az alagutakból előbújtak a város védelmezői, lecsaptak az ellenségre, és egy szempillantás alatt visszatértek a városba” – tette hozzá.

„Nem tudjuk, hogy a kézlenyomatot vandalizmusból, csínytevésként faragták-e a kőbe, vagy jelképez valamit, és valójában valamilyen irányba mutat” – magyarázták a kutatók az árok mélyén talált rejtélyes vésetről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban