Egy félresikerült nyaralás bezártságában és sötétségében született meg Frankenstein szörnyetege

Boris Karloff angol színész teázik Frankenstein szörnyetegének maszkírozva a nevével fémjelzett filmadaptáció forgatásán, 1931.

Nyármentes nyaralás

Az 1816. évet a történelem úgy tartja számon, mint a „nyár nélküli évet”. A Genfi-tó partján álló Villa Diodatiban egy különös társaság gyűlt össze. A villát Lord Byron bérelte, aki június és november között tartózkodott itt.

Távol akart maradni a hazájától, miután a válása, valamint a féltestvérével folytatott állítólagos vérfertőző viszony miatt ott nemkívánatos személlyé vált. Svájcban találkozott a barátjával, Percy Bysshe Shelleyvel, aki szintén hátrahagyta a családját. Shelley a szeretőjével, az akkor 18 éves Mary Wollstonecraft Godwinnal érkezett Svájcba.

Ez már a második svájci útja volt a párnak, mivel Shelley már korábban is elutazott az alpesi országba, hátrahagyva terhes feleségét. Elkísérte őket Claire Clairmont is, aki Mary féltestvére volt, és emellett pedig Byron korábbi szeretője.

Claire várandós volt Byron gyermekével, és ez motiválta arra, hogy elkísérje Shelleyéket (sőt az út ötlete is tőle származott). Ehhez a társasághoz csatlakozott Diodatiban Byron orvosa, John William Polidori.

A nyár nélküli év azonban alaposan beleszólt a közösen tervezett időtöltésbe. A hideg és a rendszeres esők a villába szorították be a pihenni vágyó társaságot. Az időt így beszélgetésekkel, a filozófiáról és az okkultizmusról szóló vitákkal ütötték el. Byron később azt javasolta, hogy maguk is írjanak a társaság szórakoztatására kísértethistóriákat.

A Genfi-tó mellett fekvő Villa Diodati William Purser metszetén

Maga Byron egy vámpírlegendán alapuló töredéket írt, amelyet a balkáni utazásai alatt hallott. Polidori is alkotott, mégpedig A vámpír (The Vampyre) című, később 1819-ben megjelent művet. Ez a könyv is nagyon fontos szerepet játszott a brit horrorirodalomban, hiszen igazodási pontot jelentett a későbbi vámpírtörténeteknek, és Bram Stoker Drakulájának is az alapjává vált.

Nem mellesleg egyesek szerint Polidori is egyfajta ihletője lehetett a Frankenstein tudósának. Tragikus sorsuk annyiban feltétlenül közös, hogy Polidori fiatalon halt meg, vélhetően a tekintélyes kártyaadósság miatt öngyilkosságot követett el.

Mary Wollstonecraft Godwin, vagy ahogy jobban ismerhetjük, Mary Shelley ekkor írta meg a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regényének alapját képező történetet. A két mű egyébként sok hasonlóságot hordoz, és Polidori naplója szerint Mary Shelleyt a történetében „az ember, mint eszköz” kérdése foglalkoztatta igazán.

1. Nyármentes nyaralás
2. Hol a határ élet és halál között?
3. Az őrült tudós születése
4. Változások

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”