2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A történelem egyik legkegyetlenebb kivégzési módja: a bronzbika

2022. március 10. 15:05 Múlt-kor

Az emberi elmének semmi sem szabhat határt, és ez alól a halálbüntetési formák sem kivételek: a vélt vagy valós vétkek szankcionálására számtalan kegyetlen módszert találtak ki az elmúlt évezredek során. Az ismertebbek mellett – karóba húzás, felakasztás, felnégyelés, lefejezés, keresztre feszítés, élve kettéfűrészelés – több tucatnyi kevésbé szokványosról is olvashatunk.

Perillosz bronzbikája
Perilloszt saját bronzbikájába kényszeríti a türannosz

A portugál gyarmatosítók az egykori Ceylonban például a megtöltött ágyú szája elé kötötték a szerencsétlen elítéltet, míg a karthágóiak, a bizánciak, de még a XIX. századi India törvénykezői is az elefánt talpával zúzatták szét a bűnös fejét.

Nem lehetett szívderítő látvány Koppány felnégyelése, de Dózsa György kivégzése sem, akinek felhevített fogóval letépkedett húsából a hajdúinak kellett enniük.

Ám mind közül az egyik legbetegebb elmére vall a Kr. e. VI. században élt híres bronzöntő, az athéni Perillosz ötlete. Szicíliai Diodórosz görög történetíró szerint a mester olyan bika alakú, oldalán ajtóval ellátott bronztartályt készített, amelybe könnyedén be lehetett zárni egy embert.

A szerkezetet úgy alakították ki, hogy miközben alulról tűzzel melegítették, a benne gyakorlatilag elevenen megsülő ember hangját az akusztika, valamint a különböző csövek miatt a kívül állók úgy hallották, mintha a bika bőgne és fújtatna. Perillosz az embertelen kivégzőeszközt a szicíliai Akragasz (a mai Agrigento) véreskezű, ám városát gazdaságilag felvirágoztató türannoszának, Phalarisznak ajánlotta fel.

A zsarnok maga is elszörnyedt, és úgy döntött, hogy a félelmetes találmány első áldozata maga a feltaláló lesz. Phalarisz – akiről a korabeli szóbeszéd úgy tartotta, hogy éhségét olykor csecsemők elfogyasztásával csillapította – hatalmát 16 éves terrorja után végül egy csapat lázadó döntötte meg, s ezt követően ő is belülről tapasztalhatta meg a bronzalkotás „előnyeit”.

A legenda szerint a kivégzés végeztével az áldozatok csontjaiból maradt fényes masszát ékszerként is hordták Szicíliában.

Néhány kutató úgy véli, szoros kapcsolat lehet a szicíliai bronzbika és a karthágói Baál istenség aranyborjút mintázó szobrai között, amelybe a mítosz szerint csecsemőket tettek, magát a szobrot pedig kemencébe csúsztatták.

Vannak források, melyek szerint e kegyetlen kivégzési módot a rómaiak is többször használták. A keresztény hagyomány szerint Szent Antipász, Pergamon püspöke, valamint Tarzuszi Szent Pelágia, a szűz vértanú is bronzbika gyomrában végezte. De hasonló halált halt a Chronica Caesaraugustana szerint II. Alarich vizigót király jóvoltából Burdunellus, római trónbitorló is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár