Az I. világháborús kódfejtés, amely az Egyesült Államokat hadba lépésre késztette
2022. február 24. 15:55 Múlt-kor
„Soha egyetlen kódfejtésnek nem lett ilyen súlyos következménye” – jelentette ki az I. világháború legnagyobb botrányát kavaró Zimmermann-táviratról David Kahn történész. A német külügyminiszter, Arthur Zimmermann Mexikót az USA megtámadására buzdító üzenetét a brit titkosszolgálat lefülelte, majd 1917. február 24-én hivatalosan is átadta Walter H. Page londoni amerikai nagykövetnek. Az USA részben a táviratnak köszönhetően lépett be a háborúba.
Korabeli karikatúrák a németek leleplezett tervéről
Korábban
Zimmermann kódolt üzenete Johann von Berstorff washingtoni német nagykövet érintésével jutott el január 19-én Heinrich von Eckardt mexikói német nagykövethez.
Az ajánlattal megkísérelték rávenni Mexikót, hogy az USA hadba lépése esetén támadja meg északi szomszédját, amiért cserébe győzelem esetén visszakaphatja egykori területeit, Új-Mexikót, Texast és Arizonát.
A németek célja az volt, hogy az USA hadba lépése esetén megakadályozzák, hogy az európai hadszíntérre koncentrálhassanak.
Mexikó azonban visszautasította az ajánlatot, a brit hírszerzés pedig megfejtette a kódolt üzenetet.
Arthur Zimmermann, a távirat szerzője
De a híres Room 40 munkatársai vonakodtak közzétenni az információkat, mivel ezzel a németek előtt felfedték volna kódfejtő tevékenységüket, az amerikai barátaik előtt pedig azt, hogy utánuk is kémkednek.
Szükség volt egy fedősztorira. A britek feltételezték, hogy a washingtoni német nagykövet már nyilvános távíróvonalon továbbította az üzenetet Mexikóba, és hogy néhány változtatást eszközölt az eredeti változathoz képest (más dátum, sorozatszám stb.).
Ezért egy ügynökük lefizette a mexikóvárosi távíróközpont egyik munkatársát, és megszerezte a kódolt távirat másolatát, amelyen valóban szerepeltek a javítások.
Az amerikaiak ezt már nem találhatták gyanúsnak, a németek pedig nem sejthették, hogy a britek törték fel a kódokat.
Az üzenet tartalmának március 1-jei nyilvánosságra hozatalát követően a mexikói nagykövetségük egyik munkatársát vádolták meg árulással. Az USA végül 1917. április 6-án üzent hadat Németországnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását
- Arisztokrata turisták is hozzájárultak az Akropolisz pusztulásához
- Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
- A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján
- Sokat elárulnak a lápokban talált múmiák a régi Európáról
- Egy „meztelen bölcselő” is adott tanácsokat Nagy Sándornak hadjáratai során
- Sírhalmaik mesélnek a szkítákról, a sztyeppe legendás harcosairól
- Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
