Új régészeti kiállítás nyílt Szolnokon
2022. január 21. 12:05 MTI
„Élők háza – holtak hazája: 10.000 év települései és temetkezései a Tisza mentén" címmel új állandó kiállítás nyílt csütörtökön a szolnoki Damjanich János Múzeumban.
Korábban
A kiállítást megnyitó Raczky Pál, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének egyetemi tanára elmondta: az új tárlat fő módszertani alapjait, időrendi kereteit jól végiggondolt történeti rendszer határozza meg és tartja tematikus egységben. A kiállítás alcímében jelzett 10 ezer év a pattintott kőkor végétől a középkor végéig terjedő időszakot fedi le Jász-Nagykun-Szolnok megye területén – közölte. Hozzátette: a szolnoki múzeum új állandó régészeti kiállításának csütörtökön megnyíló két terme többszintű reprezentációs módszerrel igyekszik bemutatni a rendelkezésre álló régészeti forrásokat.
Az egyes időszakokra jellemző, vitrinekbe rendezett leletcsoportok, a használati eszközök, a tárgyak általános korszakos áttekintést nyújtanak – mondta a kutató. Raczky Pál példaként említette, hogy a látogatók középkori éremkincseket is láthatnak Tiszagyendáról és Kunmadarasról. Hasonlóan értékes sírmellékleteket mutatnak be a Rákóczifalván nemrég feltárt rézkori temetőből vagy a Nagykörűben napvilágot látott honfoglaló sírok környezetéből.
Készült továbbá három – két őskori és egy avar kori – lakóépület-rekonstrukció a teljes ásatási dokumentációt felhasználva – sorolta. Ezek a legapróbb részletekig hiteles modellek teszik az egész kiállítási teret igazán életszerűvé, amire a kiállítás címének első fele, az „Élők háza” is utal – fűzte hozzá. Elmondta: kimutatható, hogy az újonnan készült edények nyersanyagába sokszor belekeverték az összetört régi cseréptöredékek darabjait, megtartva így a „régi és új corpus közötti kapcsolatot, a folyamatosságot”. Az archaikus ember számára „a dolgoknak élete és lelke volt” – közölte.
Szólt arról is, hogy Szolnok és a Közép-Tisza-vidék régóta áll a hazai és nemzetközi régészeti figyelem középpontjában. Ennek a tudományos érdeklődésnek a kezdete Rómer Flórisnak, a magyar régészet és muzeológia atyjának 1876-os nagy rendezvényére, a VIII. Nemzetközi Ősrégészeti és Antropológiai Kongresszus idejére tehető. A Magyar Nemzeti Múzeumban erre az alkalomra rendezett, a Kárpát-medence történetét megjelenítő kiállításon két nagy vitrinben először mutatták be Tószeg-Laposhalom őskori településéről frissen feltárt leletanyag legszebb darabjait a húsz országból érkezett érdeklődőknek. A kongresszus résztvevőinek ráadásul 1876 szeptemberében helyszíni látogatást is szerveztek Tószegre – közölte. Ezt a rendezvényt lehet nevezni az első szabadtéri múzeumi kiállításnak és „szakmai demonstrációnak” ebben a Tisza-vidéki régióban – jegyezte meg.
Raczky Pál reményét fejezte ki, hogy az új szolnoki kiállítás számos üzenete gondolati inspirációt rejt a látogatók számára is, hozzásegít a régmúlt világ jobb megismeréséhez, továbbá az oktatás során kiváló segédanyagként szolgál. Horváth László, a szolnoki Damjanich János Múzeum igazgatója a kiállításmegnyitón elmondta: huszonöt-harminc évre készülnek ezek az állandó kiállítások, így évtizedekre meghatározzák az intézmény arculatát. Hozzátette: korszerű, látogatóbarát tárlatot hívtak életre, az installációkkal is ezt a szemléletet követik. Az őskőkori témájú tárlóval induló kiállítás kora újkori témájú vitrinnel zárul – mondta. Példaként említette, hogy fali dekorációk készültek a tárgyakból vett motívumok alapján, egy nagyobb fotómontázs ásatási életképeket ábrázol, illetve illusztrációkkal díszített tablók is láthatók. A megújulás része, hogy a múzeum földszintjén a bejáratánál ajándékbolt, kávézó, ruhatár létesül – fűzte hozzá.
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere méltatta a „magas minőségű” kiállítást. Hangsúlyozta a kultúra, a hagyományőrzés fontosságát. Szólt arról, hogy a Tisza-parti megyeszékhely kiváló gazdasági potenciállal bír, megemlítette, hogy új híd épül, illetve az útépítések miatt számtalan régészeti feltárás volt az elmúlt időszakban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.