Beethoven miséjére igent, Napóleon ajánlatára nemet mondott herceg Esterházy II. Miklós
2021. december 12. 15:08 Múlt-kor
256 éve, 1765. december 12-én született galántai herceg Esterházy II. Miklós magyar gróf és birodalmi herceg, katonatiszt, műgyűjtő és diplomata, aki műkedvelése és pazar életmódja mellett számtalan szerelmi kalandjáról vált ismertté.
Korábban
Bécsben látta meg a napvilágot Esterházy Miklós Ferdinánd néven. A hagyományosan Habsburg-hű Esterházy-család más tagjaihoz hasonlóan a császári hadseregben kezdte pályafutását ifjúként, még II. József (ur. 1780-1790) idején.
1790-ben alezredesként már részt vett a török elleni harcokban, 1791-ben, 26 éves korában megtették a Mária Terézia által alapított magyar királyi nemesi testőrség parancsnokává. 1803-ra az altábornagyi, 1817-re a táborszernagyi rendfokozatot is elérte.
A Francia Császárság ellen vívott háborúk során Napóleon a tudtára adta, hogy felajánlaná számára a független Magyarország koronáját, amennyiben a magyarok vezetőjeként hadat üzen Bécsnek. A herceg az ajánlatot visszautasította, indokai azonban ma már kifürkészhetetlenek – egyaránt szerepet játszhatott az Esterházyak hagyományos császárhűsége és a herceg politikai éleslátása is, illetve lehetséges az is, hogy egyszerűen nem kívánt uralkodni.
Mielőtt azonban megkezdte volna fegyveres szolgálatát, a korabeli arisztokrata szokás szerint körbeutazta Európát, angliai, itáliai és francia útjai során nagyapjához, Esterházy Miklós Józsefhez, azaz „Fényes Miklóshoz” hasonló ízlése alakult ki a művészetekben és az élet szép dolgaiban.
Esterházy II. Miklós portréja
A „Pompakedvelő” ragadványnévvel is illetett nagyapja idején fénykorát élt kismartoni udvari zenekart is újjáalapította 1794-ben, és ő tette meg karmesterévé Joseph Haydnt, akit később Johann Nepomuk Hummel helyettesített. Miklós ezen kívül is hatással volt a zenetörténetre: Beethoven C-dúr miséjét 1807-ben a herceg kérésére komponálta.
A zene mellett a festmények és más képzőművészeti alkotások kedvelője is volt, az általa felhalmozott galériát 1871-ben vásárolta meg a magyar állam. E gyűjtemény vált a Magyar Tudományos Akadémia épületében elhelyezett Országos Képtár alapjává, amely aztán később a Szépművészeti Múzeum gyűjteményével egyesült. A festmények, rézmetszetek és rajzok mellett a könyvek elkötelezett gyűjtője is volt.
A kismartoni kastélyon nagyszabású felújításba fogott, Charles Moreau tervei alapján a barokk rezidenciából klasszikus stílusú épület lett, és elkészült a ma ismert Haydn-terem is. Mivel Napóleon csapatai Kismartont is elérték a harcok során, az átépítés félbeszakadt, így a tervezett operaház és galéria végül nem készült el.
1783-ban kötött házasságot a Maria Josefa Hermenegilde von Liechtensteinnel, aki szintén a művészetek (és különösen Haydn) pártfogója volt. A házasságból három gyermek született: Pál Antal, Miklós Károly és Mária Leopoldina. A harmonikusnak nem mondható kapcsolatban a herceg félrelépései rendszeresek voltak, ezeket a kismartoni kastélyban folyó pezsgő társasági élet igencsak megkönnyítette.
A kismartoni Esterházy-kastély tervezett, végül meg nem épített kerti homlokzata (1812)
A hercegné eltűrte férje hűtlenkedéseit, egészen a francia Madame Plaideux-vel folytatott viszonyból kirobbanó botrányig – ebből a tartósabb kapcsolatból három gyermek is született. A botrányt követően a megszégyenített hercegné visszavonult a társasági élettől.
Esterházy II. Miklós 67 évesen, 1833. november 25-én hunyt el a lombardiai Comóban. Élete végére pazar életmódja, illetve a nagyszabású építkezés miatt az Esterházy-vagyon súlyosan eladósodott, ennek rendbehozatalához Salomon Mayer von Rothschild bankár segítségét kérték a későbbiekben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05