10 tény a középkori házaséletről

1. A középkorban a házasság inkább volt politikai és gazdasági, mint szerelmi ügy, különösen az előkelőségek között. Mivel a házastársak sokszor az oltárnál találkoztak először, közkeletű vélekedéssé vált, hogy „nem lehetséges szerelem házastársak között”.

2. A házasság megítélése a kereszténységen belül sem volt egységes. A korai egyházban számos aszketikus mozgalom hirdette a szűziesség és a teljes önmegtartóztatás tanait, és tagadták, hogy a házasságban élők üdvözülhetnek.

3. A szüzesség fontossága miatt annak „visszaállítására” különböző népi és orvosi praktikák léteztek. Salermói Trota egyik receptje cukor, tojásfehérje, timsó és esővíz keverékével igyekezett előidézni a látszatot, míg az igazán kétségbeesetteknek pióca használatát javasolta vérzés előidézésére.

4. A nemi élet még házasságon belül is bűnnek számított – igaz, bocsánatos bűnnek, amennyiben általa megvalósultak a „házasság javai”, vagyis a gyermek, a hűség és a szentség. Szent Pál szerint „az asszony testével nem maga rendelkezik, hanem a férje, éppígy a férfi testével sem ő rendelkezik, hanem a felesége”.

5. Komoly, de végső soron eldöntetlen viták övezték a kérdést, hogy melyik fél számára nyújt nagyobb gyönyört a testi együttlét. Arisztotelész, Hippokratész és Albertus Magnus is kiemelt figyelmet szentelt a kérdésnek.

6. A kora középkorban tilos volt nemi életet élni a nő menstruációja és terhessége idején, böjti napokon és időszakokban, illetve egyházi ünnepeken; ez helytől és korszaktól függően összesen 200-270 napot tett ki.

7. A fenti tilalmak eredményeként a 2-7. századok között Európa népessége folyamatosan csökkent, hogy aztán a szabályozás erőteljes lazítása nyomán a 10-11. században demográfiai robbanás következzen be.

8. Természetesen csak akkor volt bocsánatos a nemi élet bűne, ha az együttlét az egyetlen elfogadott, a lehető legkevesebb testi gyönyört nyújtó, ma misszionáriusnak nevezett pózban zajlott.

9. A további pozitúrák mellett tilos volt bármely egyéb testnyílás alkalmazása, az önkielégítés, valamint az azonos neműekkel való paráználkodás is. Az ezekért járó vezeklésekről penitenciálék, bűnbánati könyvek rendelkeztek.

10. Bár a prostitúció minden szempontból bűnösnek számított, az egyház mégis eltűrte mint szükséges rosszat, sőt: a társadalom szükséges részének tartotta, mert nélküle „mindent felforgatnának a buja vágyak”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére