A Vezúv 1944-es kitörése
2021. november 1. 08:00 Múlt-kor
1943. szeptember 3-án kezdődött meg a brit és az amerikai erők olaszországi partraszállása, amely Mussolini fasiszta rezsimjének megdöntését és az ország déli részének felszabadítását eredményezte (északon egészen a háború utolsó napjáig kitartottak a tengelyhatalmak). A szövetségesek előrenyomulása többször megakadt, és előfordult, hogy a terep is a betervezettnél jóval nehezebbé vált – ilyen volt például a Nápolytól keletre található Vezúv környéke.
Korábban
Ősi veszélyforrás
A hegy leghíresebb és legpusztítóbb kitörése i. sz. 79-ben történt, amely hamu és tufa alá temette Pompeji, Herculaneum, Oplontis és Stabiae városokat. Az aktív vulkán kisebb-nagyobb intenzitással azóta többször is kitört, körülbelül három tucat alkalommal.
Ezek között volt, amelyik még a híres ókori esetnél is súlyosabb lehetett: míg a 79-es katasztrófa idejéből eddig körülbelül 1500 ember maradványa került elő, az 1631-es kitörésnek több mint 3000 áldozata volt a környező településeken.
Az ókori kitörés körülményei csupán nemrégiben kezdtek valójában ismertebbé válni a tudomány számára: Pompeji maradványaira először a XVIII. században bukkantak, a nagyobb régészeti ásatások pedig a XIX. században indultak meg.
A második világháború idejére már a betemetett ókori város jelentős részét feltárták, így az emberek tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy az időről időre felébredő „szomszédjuk” milyen pusztításra képes.
A XX. század elején ráadásul már okozott gondot a Vezúv: 1906. április 5-én egy minden addiginál több lávát kibocsátó kitörés körülbelül 100 ember életébe került, és a Nápolyban és környékén tartandó olimpiai játékok tervét is keresztülhúzta.
Ezt követően még évtizedekig aktivitást mutatott a vulkán, és ez így történt a szövetséges invázió során is. Amikor 1943. szeptember 9-én az amerikai 5. hadsereg partra szállt Salernónál, és megindult északra, Róma felé, a Vezúv lábánál erős német ellenállásba ütközött, amelyet szeptember 29-re sikerült leküzdenie.
Ezt követően Pompeji romjai már a szövetségesek kezén voltak. Az amerikaiak még 1943-ban létrehoztak két ideiglenes repülőteret: a hegytől északra levő Vesuviust és a délkeletre lévő Pompeiit.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2021. őszi különszámában számában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
