Átadásakor a világ ötödik legnagyobb pályaudvara volt a Gustave Eiffel által tervezett Nyugati
2021. október 28. 07:53 MTI
144 éve, 1877. október 28-án adták át Budapest és a világ egyik legimpozánsabb pályaudvarát, a Gustave Eiffel irodája által tervezett Nyugati pályaudvart.
Korábban
A mai épület közelében állt az ország első pályaudvara, a Pesti Indóház, 1846-tól innen indultak a Pest és Vác közötti első vasútvonal szerelvényei.
Az indóház az idő múltával egyre kevésbé tudta kiszolgálni a rohamosan növekvő forgalmat, és a tulajdonos, az Osztrák Államvaspálya Társaság (amely nevével ellentétben magáncég volt) 1872-ben egy kétemeletes résszel egészítette ki a Gyár (ma Jókai) utcai épületszárnyat, amely a körút déli oldalán egészen az 1970-es évekig állt.
Az egykor Pest szélén fekvő területet a főváros a 19. század derekára bekebelezte, a pályaudvar az 1870-es évekre szó szerint keresztezte a Nagykörút megépítésének terveit.
A vasútvállalat 1873-ban 250 ezer forint ellenében átengedte a fővárosnak az épülő körúthoz szükséges területet, az épület ide eső részeit lebontották.
Határozat is született egy új, a kor építészeti vívmányainak megfelelő, vagy éppen a bevett stílusokat megelőző pályaudvar megvalósításáról. (Felmerült az is, hogy az új indóházat a Városliget szélén húzzák fel, de végül győzött a józan ész, és a helyszín nem változott.)
A terveket Auguste de Serres, az osztrák államvasút építési igazgatója készítette, de nem vitte végig a munkát. Ezért 1874-ben pályázatot írtak ki, s az egyik feltétel az lett, hogy a terveknek de Serres ötletein kell alapulniuk.
A pályázatot és a kivitelezést a négy induló közül az 1889. évi párizsi világkiállításra készült torony miatt később világhírnévre szert tett Gustave Eiffel tervezői irodája nyerte el.
A pályaudvar Eiffel által tervezett és Franciaországban készült vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított, össztömege 1500 tonnát nyomott. A csarnok hossza elérte a 146 métert, a középcsarnok 42 méter széles lett, legnagyobb magassága 25 méter, az acélvázat bádoggal és palakővel fedték be.
A külső vágányok mellett négy vágány volt a középcsarnokban, később karbantartó csarnokok is épültek. Az épület a régi fölé és köré épült, miközben a körúti részt bontották, a munkálatok alatt a vasúti közlekedés szinte zavartalanul folytatódott. Az építkezésről egyedülálló dokumentumként számos fotó is fennmaradt.
Az 1877-es átadáskor a 6153 négyzetméteres Nyugati az ötödik legnagyobb pályaudvar volt a világon, s egyedi stílusának köszönhetően ma is a legszebb pályaudvarok között emlegetik.
Közvetlenül a pályaudvar mellett egy gyönyörű étterem is helyet kapott, amelyben a gondos restaurálást követően, 1990 óta gyorsétterem működik, sokan mai is a világ legszebb gyorséttermének tartják.
A Nyugati (amely 1891-ben, az Osztrák-Magyar Államvaspálya államosításakor kapta nevét) a viharos 20. századot is átvészelte.
A metróépítés, majd a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között épülő felüljáró miatt azonban le kellett bontani a pályaudvar mellett álló kétes hírű szállodát, amelyet a köznyelv csak Westendként emlegetett.
A Westend név azonban nem veszett a feledés homályába, a Nyugati mellett álló bevásárlóközpontot ennek emlékére nevezték el így.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
